Kutatás és tanulmányok
Hogyan navigálhat Közép-Európa egy olyan világban, amelyet geopolitikai bizonytalanság, éghajlati és gazdasági válságok, energiafüggőség, gyors technológiai változások, valamint Európa növekvő militarizációja alakít? Ezek a kérdések álltak az iASK Nyári Szeminárium: Európai perspektívák a globális átalakulásról című rendezvény középpontjában, amelyre 2026. augusztus 24–25-én került sor a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében (iASK).
A kétnapos szemináriumot az iASK 31. Nemzetközi Nyári Egyetemének résztvevői és hallgatói kezdeményezték azzal a céllal, hogy folytassák a nyári program során megkezdett szakmai párbeszédet. A különböző tudományterületekről érkező kutatók, oktatók, hallgatók és szakértők részvételével zajló esemény Európa és a tágabb világ előtt álló legsürgetőbb és egymással szorosan összefüggő kihívásokat vizsgálta.
A program ezeket a folyamatokat nem elszigetelt jelenségekként, hanem egymással szorosan összefonódó folyamatokként közelítette meg. Kelet- és Közép-Európa történelmi traumái és identitásai összekapcsolódnak a biztonság és a védelempolitika kérdéseivel; Európa energia- és nyersanyagfüggősége szorosan összefügg a geopolitikai sérülékenységgel; miközben a technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia új lehetőségeket teremt, ugyanakkor alapvető etikai kérdéseket is felvet.
Az első napot Jordán Ferenc, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársának vitaindító előadása nyitotta meg „Socio-ecological adaptation to the unpredictable” (Társadalmi-ökológiai alkalmazkodás a kiszámíthatatlansághoz) címmel. Előadásában azt vizsgálta, hogyan reagálnak a társadalmak és az ökoszisztémák a bizonytalanságra és a változó körülményekre.
A délelőtti program Tom Beer előadásával folytatódott, aki a „Risk management under uncertainty” (Kockázatkezelés bizonytalanság idején) témáját járta körül. Ezt követően Mohácsi Hunor hallgató az Európai Unió energiafüggőségét, a kritikus fontosságú nyersanyagok hiányát, az importfüggőséget, valamint az Európa energiabiztonságát meghatározó kétoldalú megállapodásokat vizsgálta.
A délutáni szekció az éghajlati és gazdasági zavarok összefüggéseire helyezte a hangsúlyt. Jody Jensen, az iASK munkatársa tartotta a „The Great Disruption: When Climate and Economic Crises Collide – A World of Resistance or a Global Awakening?” (A nagy felfordulás: amikor az éghajlati és gazdasági válságok találkoznak – az ellenállás vagy a globális ébredés világa?) című vitaindító előadást. Az előadás szélesebb körű diskurzust indított arról, hogy az egymást erősítő globális válságok tovább mélyíthetik-e a társadalmi és politikai ellenállást, vagy éppen ellenkezőleg, egy szélesebb körű globális ébredés és átalakulás katalizátorává válhatnak.
A második nap középpontjában Európa geopolitikai helyzete, valamint a hatalomról és annak változó természetéről alkotott európai felfogás állt.
A napot Veronika Wittmann, a Linzi Egyetem munkatársa nyitotta meg „Development and Peace: Europe Between Hard Power and Soft Power” (Fejlődés és béke: Európa a kemény és a puha hatalom között) című előadásával. A vitaindítót hallgatói előadások követték, amelyek Európa jelenlegi stratégiai kihívásait szélesebb történelmi és regionális összefüggésbe helyezték.
Kovács Veronika Luca a késői államszocialista Közép-Európa és a jugoszláv térség helyi kapcsolatait vizsgálta, különös tekintettel a regionális együttműködésre, a történelmi tapasztalatokra és a politikai alkalmazkodási stratégiákra.
Széky Melinda a közös európai hadsereg koncepcióját, a stratégiai autonómiát, az európai védelmi ipar hiányosságait, valamint Európa amerikai technológiáktól való függőségét elemezte.
Az előadások együttesen sokrétű képet adtak Európa biztonsági környezetéről, és fontos kérdéseket vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy mit jelenthet a stratégiai autonómia az Európai Unió számára egy egyre összetettebb nemzetközi rendszerben.
A szeminárium utolsó tematikus blokkja korunk egyik legátalakítóbb erejére, a mesterséges intelligenciára fókuszált.
Barta Balázs, a Pannon Business Network és az iASK munkatársa „Ethical Considerations of AI in Social Applications – Through the Example of Human-Robot Interface” (A mesterséges intelligencia etikai kérdései a társadalmi alkalmazásokban – a humán-robot interfész példáján keresztül) címmel tartotta meg vitaindító előadását.
A program Márka Zsuzsa és Márka Szabolcs, a Columbia Egyetem munkatársainak „Education or Mentoring? Academia in the Future of AI” (Oktatás vagy mentorálás? Az akadémiai világ jövője a mesterséges intelligencia korában) című beszélgetésével folytatódott. A résztvevők azt vizsgálták, hogyan alakulhat át a felsőoktatás és az akadémiai tudásmegosztás, ahogy a mesterséges intelligencia egyre jelentősebb mértékben formálja a tudás létrehozásának, hozzáférésének és átadásának módjait.
Az iASK részéről Feyrouz Ahlam Saidi is hozzájárult a diskurzushoz „Small Towns and Regional Development: Challenges, Opportunities and Strategies” (Kisvárosok és regionális fejlődés: kihívások, lehetőségek és stratégiák) című előadásával. Munkája a szeminárium átfogó globális témáit visszakapcsolta a helyi közösségek és régiók előtt álló kihívásokhoz és lehetőségekhez.
A szeminárium egyik meghatározó eleme a hallgatók és a pályájuk elején járó kutatók aktív részvétele volt. Előadásaik jól szemléltették azoknak a kérdéseknek a sokszínűségét, amelyek napjainkban a nemzetközi kapcsolatokat, a biztonságpolitikát, az európai politikát és történelmet alakítják.
A hallgatói hozzászólások fontos elemét jelentették a vitaindító előadásoknak: lehetőséget teremtettek arra, hogy a pályájuk elején járó kutatók saját nézőpontjaikat és kutatási kérdéseiket tapasztalt akadémikusokkal és szakértőkkel folytatott párbeszédben mutassák be.
A szemináriumot követő eszmecserékhez Agárdi Izabella, Bogárdi János, Kosztyán Zsolt, Márka Szabolcs, Márka Zsuzsa, Miszlivetz Ferenc, Morvay Szabolcs, Novák Tamás, Ivana Stepanovic, Z. Karvalics László és Fülöp József is hozzászólásaikkal és reflexióikkal járultak hozzá.
A kétnapos esemény során egyértelművé vált, hogy Európa előtt álló kihívások nem értelmezhetők egymástól elszigetelten. Az energiabiztonság szorosan összefügg a geopolitikával és a stratégiai autonómiával. A védelempolitika egyre szorosabban kapcsolódik a technológiai függőség kérdéséhez. Az éghajlati és gazdasági válságok erősítik egymást, miközben a mesterséges intelligencia gyors fejlődése átalakítja az oktatást, a társadalmat és az emberi interakciókat.
Az iASK Nyári Szeminárium folytatta az Intézet azon hagyományát, hogy teret biztosít a nyitott, interdiszciplináris és generációk közötti párbeszédnek. A 31. Nemzetközi Nyári Egyetem résztvevői és hallgatói által kezdeményezett esemény azt is megmutatta, hogy a nyári program során elindított gondolatcsere hogyan vihető tovább, és miként alakulhat új kutatási kérdésekké és perspektívákká.
