Kutatás és Tanulmányok

Széchy Mária, a murányi Vénusz – Ami a Kőszegi történetekből kimaradt

Széchy Mária az egyik leghíresebb Kőszegre költöző személy, bár letelepedése nem önkéntességen, inkább kényszeren alapult. A férje, Wesselényi Ferenc nádor nevével fémjelzett összeesküvés leleplezése után az özvegy ultimátumot kapott Bécstől, így került a városba.

Chernel Kálmán, Kőszeg történetírója a város múltját összegző monográfiájában részletesen beszámol arról, hogyan tárta fel a 17. században élt főúri szépasszony, Széchy Mária nyughelyét a Szent Jakab templomban közel kétszáz évvel az eltemetése után, 1873-ban. Chernel a főoltártól nyugatra, a padok két sora között egy, a Jurisics család sírboltjával azonos méretű kriptanyílást talált. A kriptában egy vas állványt fedezett fel, amire a koporsót helyezték, ahogy a különösen megbecsült elhunytakét szokták; a sírboltban viszont csak apró csontmaradványokra bukkant. Levéltári kutatásai nyomán jutott arra a következtetésre, hogy Széchy Máriát, Wesselényi Ferenc nádor özvegyét, a Gyöngyösi István jegyezte A Márssal társalkodó murányi Vénusz című, korában népszerű költemény hősnőjét a Szent Jakab templomban temették el. Hogyan került Kőszegre?

A választ a kérdésre és további részleteket az www.ujkor.hu történelmi portálon olvashatnak ITT!