Mizsei Zoltán karvezető, egyházzenész (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – FTI-iASK) arra a kereste a választ a kőszegi példa alapján, hogy létezik-e városi hangöntudat? A középkori épületekről évek óta hangmintákat gyűjtő és készítő zenész szerint, mivel a városnak a töröktől való megmenekülését is a harangok jelezték, így az egy-, illetve kétvonalas G-re hangolt városi harangok adhatják ennek a hangöntudatnak az alapját. Mizsei Zoltán álma, hogy egy olyan minőségű zenés kútjáték legyen hallható, mely méltó módon adja vissza Kőszeg zenei múltját és értékeit. A kőszegiek már korábban megfogalmazták saját zenei öntudatukat. Ez a középkorban a tornyos trombitások, rézfúvósok voltak, majd az 1840-ban létrejött Hangász Egyesület volt.

100-150 évvel ezelőtt rendszeresek voltak a templomi kórusok koncertjei, a vonósok, a házi muzsikusok vagy éppen fúvós promenád zenészek felvonulásai. Kőszeg igazi hangzó város volt. Rendszeres volt a kottakiadás, és sokan a zenében élték meg művészi igényeiket. Jambrits Lajos polgármester például kiváló énekes volt, Schey Friedrich kereskedő pedig Bécsbe küldte el a Ton-Raketen c. valcerét, amit igazi magyaros dallamúként jellemeztek. Az előadásból kiderült, hogy a kőszegi Jézus Szíve templom harangjai közül két harangot vittek el a II. világháború során. Az egyiket a mérete miatt nem tudták levenni, így azt a toronyban törték össze.

Mivel Mizsei Zoltán szerint „az építészet nem más, mint megfagyott zene”, így az épületek arányai, boltívei, díszítései alapján nagyszerű dallamokat vagy éppen teljes zeneszámokat lehet létrehozni. A teljes kőszegi hangtérkép elkészítése még várat ugyan magára, de a belvárosé már elkészült. Az európai városok hangtérképei közül a berlinit és a sevilla-i mutatta be példaként Mizsei Zoltán.

Időpont: 2019. április 01. hétfő 18.00 óra

Helyszín: Zwinger-Öregtorony, Kőszeg H-9730 Chernel u. 16.

Az eseményt online közvetítettük a www.iask.hu weboldalon és az FTI-iASK Facebook-oldalán (https://www.facebook.com/iask.hungary).