Kutatás és Tanulmányok
A fertőző, most riadalmat okozó (korona)vírus mellett magyar kutatók azokat az egyelőre rejtőzködő kórokozókat is igyekeznek felmérni, amelyek később okozhatnak veszélyt. „Találjuk meg őket előbb, mint ahogyan ők megtalálnak minket!“
Ezzel a jelszóval dolgozik négy magyar kollégájával és Daniel Brooks kanadai professzorral, az FTI-iASK kutatójával a DAMA protokollon Molnár Orsolya Rita evolúcióbiológus. Megtudtuk tőle, hogy tervük a magyar kormány elé fog kerülni.
Az angol betűszó a tervezett munka négy fázisát tartalmazza: dokumentálás, értékelés, monitorozás, cselekvés. Lényegében arról van szó, hogy az amúgy is meglévő tudományos adatokat összegyűjtve és elemezve előre jeleznék, mely vírusok vagy más mikrobák válhatnak veszélyessé az emberre. Elvégre a mostani vagy a néhány évvel ezelőtti fertőző koronavírusok sem voltak ismeretlenek, sokáig ott voltak az állatokban, csak nemigen foglalkoztak velük, mielőtt átfertőztek volna az emberre. A szóban forgó előrejelzés nyilván az evolúcióbiológusoknak, az élőlények fejlődését tanulmányozó szakembereknek való feladat.
Az akadémia Ökológiai Kutatóközpontjában és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében zajló kutatás célja tehát a járványok kezelése helyett a megelőzésük. Molnár Orsolya Rita úgy gondolja, hogy évente 10–20 kórokozó bukkanhat fel, ezek közül néhány érintené közvetlenül Magyarországot. A munkához tartozna egyebek mellett, hogy felmérik a „rezervoárokat“, azokat a terjesztő szervezeteket, amelyek tünetek nélkül hordozzák az emberekre nézve kockázatos mikrobákat. Molnár példája szerint elképzelhető, hogy az eljárás akár a decemberi kínai fertőzések megelőzéséhez is segítséget nyújthatott volna.