Ellenállóképesség a bizonytalanság korában: a béke építése a kultúra és az oktatás révén

A jövőbeli forgatókönyvek újrafogalmazása a háború, a klímaválság és a mesterséges intelligencia forradalmának idején. Újrarendeződés a bizonytalanság és a háború korszakában, a kultúra és az oktatás szerepe a béke megteremtésében.

Az 5. UNESCO MOST Téli Egyetemnek Ellenállóképesség a bizonytalanság korában: a béke építése a kultúra és az oktatás révén címmel az idei évben Európa Kulturális Fővárosa, Veszprém adott otthont. A konferencián több mint ötven országból száz vendég vett részt. A panelbeszélgetések és műhelymunkák többek között olyan fontos témákat érintettek, mint az ukrajnai háború, az éghajlati válság, valamint a társadalmi, gazdasági és kulturális átalakulások a mesterséges intelligencia, és a közösségi média korában. Az ötnapos rendezvényt a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK), a Társadalomtudományok és Európai Tanulmányok Intézete (ISES), a Pannon Egyetem és az UNESCO Kőszegi Kulturális Örökség Management és Fenntarthatóság Tanszéke szervezte.

Az idei Téli Egyetem olyan kiváló előadókkal büszkélkedhetett, mint Sir Richard Shirreff, neves író, és egykori NATO tábornok (Egyesült Királyság), George Tilesch, a PHI Institute for Augmented Intelligence elnöke (Egyesült Államok), Ernesto Ottone-Ramirez, az UNESCO kulturális főigazgató-helyettese (Chile), Xiaomeng Shen, az ENSZ Egyetem európai rektorhelyettese és az UNU-EHS igazgatója (Kína), valamint Kat Schrier, a Marist College Games and Emerging Media Program igazgatója (Egyesült Államok). Előadásaikban a háborúk eszkalálódásának, az éghajlatváltozásnak, az erőforrások kimerülésének, a gazdasági válságoknak és az automatizálásnak az emberi munkára és döntéshozatalra gyakorolt lehetséges hatását érintették. Az előadásokat követő beszélgetéseken alternatív forgatókönyveket vizsgáltak, és olyan innovatív megoldásokat javasoltak, mint a felelősségek újradefiniálása, az oktatási reformok, a humanizált számítógépes játékok és az  emberközpontú technológiák kialakítása.

A konferencia központi témája, hívószava a reziliencia volt, amelyet a biztonság, az éghajlatváltozás, a háború, az energiaválság és a mesterséges intelligencia gyors fejlődésének sokszögében vizsgáltak. Ernesto Ottone-Ramirez, az UNESCO kulturális főigazgató-helyettese, Xiaomeng Shen, az UNU európai rektorhelyettese és az UNU-EHS igazgatója, Gelencsér András, a Pannon Egyetem igazgatója, Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke és Miszlivetz Ferenc, az iASK igazgatója, és az az UNESCO Kőszegi Kulturális Örökség-Menedzsment és Fenntarthatóság Tanszéke vezetője, kiemelték az együttműködés, a közös kultúra, a kölcsönös megértés, a globális felelősségvállalás, és az emberi ellenálló képesség fejlesztésének jelentőségét, a háborúk, az egymásra épülő válságok és bizonytalanságok idején.

A végítélet órájának megfordítása: Az Oroszországgal való béke elérésének forgatókönyvei

„A világ fordulóponthoz érkezett, már csak 90 másodperc van éjfélig. A káosz és a rend határán billegő korszakban élünk, az interregnum pillanatában, az egyik világrend összeomlása, és egy új világrend kialakulása között” – mondta Jody Jensen, az iASK Polányi Központjának igazgatója a Téli Iskolának az ukrajnai háborúról szóló nyitó panelbeszélgetésén. Jensen kritikus kérdéseket tett fel a béke megteremtésével, és a véget érő háború után egy új világrend kialakulásával kapcsolatban.

Sir Richard Shirreff, a “War with Russia” („Háború Oroszországgal”) című bestseller szerzője, egykori NATO-tábornok az ukrajnai fegyveres konfliktusról, annak lehetséges okairól, és jövőbeli irányairól beszélt. Úgy vélte, hogy Oroszország terjeszkedése, egykori határai visszaállításának elképzelése a NATO keleti terjeszkedési vágyával kerül össszetűzésbe. „Ketten kellenek a tangóhoz” – jegyezte meg, és arra utalt, hogy a NATO és a Nyugat másképp is cselekedhetett volna a konfliktus elkerülése érdekében. Sir Richard Shirreff hangsúlyozta a béke megteremtésére irányuló stratégiák fontosságát is, különösen az elrettentés katonai stratégiáját, és kiemelte a csapatok gyors mozgósításának, kiképzésének és telepítésének szükségességét. Figyelmeztetése, miszerint „nem lesz béke Európában, amíg Putyin ül a Kremlben”, arra utal, hogy a legrosszabb forgatókönyvvel is számolni kell. Beszédét a „Si vis bellum para pacem” – „Ha békét akarsz, készülj fel a háborúra” latin mondással zárta.

Sean Cleary, az iASK tanácsadó testületének tagja és a Strategic Concepts (Stratégiai Koncepciók) igazgatója a háború utáni lehetséges forgatókönyvekről beszélt, Európa jövőbeli biztonsági struktúrájára és a nemzetközi jogi keretek újradefiniálására összpontosítva. Miszlivetz Ferenc, az iASK főigazgatója, Emil Brix, a bécsi Diplomatische Akedemie (Diplomáciai Akadémia) igazgatója és Daniela Jelinčić, a zágrábi Culture and Communications Department of the Institute for Development and International Relations (Fejlesztési és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének kulturális és kommunikációs osztályának) vezető kutatója előadásai az Oroszországgal való békés együttélés gondolatait, valamint az orosz örökséget marginalizáló és megsemmisítő „kulturális háborúk” és a cancel-kultúra kritikáját tükrözték. Moshe Caine, az izraeli Hadassza Academic College vezető előadója a kulturális örökség megőrzésén keresztül történő kulturális megbékélés és béketeremtés koncepcióját vázolta fel, hangsúlyozva a kulturális műemlékek újjáépítésének fontosságát az etnikumok közötti kapcsolatok előmozdítása érdekében. Kiemelte az iASK által a 19. századi kőszegi zsinagóga felújításának példáját, és felvetette, hogy ez lehetne esetleg a béke helyreállításának eszköze Ukrajnában is.

A környezet érzékelése: Globális megoldások keresése az ökológiai kihívásokra

Az ökológiáról szóló panel a fenntarthatóság és az éghajlatváltozás összetett kihívásaival foglalkozott a fegyveres konfliktusok, a gazdasági válságok és a gyors technológiai fejlődés összefüggésében. Sebesvári Zita, az UNU-EHS (ENSZ Egyetem Környezet és Emberi Biztonság Intézete) igazgatóhelyettese hangsúlyozta, hogy holisztikus megoldásokra van szükség az egymással összefüggő kihívásokra válaszolva, és kiemelte a természeti katasztrófák globális jellegét, amelyek gyakran emberi eredetűek. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora, az iASK tanácsadó testületének tagja szintén a globális felelősséget hangsúlyozta a globális problémákért, megjegyezve, hogy a fenntartható fejlődés a világ korlátozott erőforrásai miatt oximoronnak tűnhet. Illés Szonja Zsófia, az iASK és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) kutatója érzékszervi workshopot vezetett, amely rávilágított az érzékszervi tapasztalatok fontosságára az összetett ökológiai kérdések megértésében. A művészeti és tudományos módszereket ötvöző projektje új utakat kínált az éghajlatváltozással, a természeti környezet átalakulásával, a környezetszennyezéssel és az ember okozta katasztrófákkal kapcsolatos figyelemfelkeltéshez.

Transzkulturális emlékek és játszható háborúk: a trauma feldolgozása, a múlt megértése és a jövő újragondolása

Az 5. UNESCO MOST Téli Egyetem egyik legfontosabb tanulsága annak megértése, hogy a háborúk nem csupán fegyveres konfliktusok, mivel a katonai stratégiákhoz puha hatalmi taktikák, kulturális csaták és a narratívák háborúi is társulnak. Ez hullámzó hatást gyakorol a társadalomra, a köz- és magánélet minden aspektusára kihat, maradandó traumákat hagyva maga után. A transzkulturális emlékezetről és a játékról szóló két, egymással összefüggő panel a háborús traumák feldolgozásának innovatív módjait mutatta be. Jablonczay Tímea, az iASK kutatója, a Milton Friedman Egyetem docense a nyelvi közvetítés és fordítás szerepét emelte ki a traumák kifejezésében. Hosszu Erzsébet, aki szintén az iASK és a MOME kutatója, azt mutatta be, hogyan használhatóak a mindennapi tárgyak a bevándorlók traumájának feldolgozására. Zala Pavšič, a budapesti CEU Democracy Institute (Demokrácia Intézet) kutatója a társasjátékokról, mint a nosztalgia tárgyairól beszélt az 1990-es évek háborúi által traumatizált posztjugoszláv térségben.

Anna Menyhért, az iASK kutatója, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem professzora a háborús traumák videojátékokban megjelenő reprezentációit vizsgálta Vit Šislerrel, a prágai Károly Egyetem Művészeti Karának adjunktusával együtt, aki workshopot tartott, hogy bemutassa, hogyan alakíthatják a videojátékok az iskolai történelemoktatást. Kat Schrier egyetemi docens, a Marist College Play Innovation Lab (Játékinnovációs Laboratórium) szintén a háborús játékokban rejlő együttérzés és empátia lehetőségéről, valamint azok pozitív oktatási hatásairól beszélt. Lobna Hassan, a finnországi Lappeenranta University of Technology (Lappeenranta Műszaki Egyetem) docense a számítógépes játékok online közösségekként, új társadalmi terekként és oktatási eszközként való elismerésének fontosságát hangsúlyozta és a fogyatékosság háborús játékokban való ábrázolásáról elmélkedett. Az előadók megvitatták a “metaverzum”, mint új virtuális valóság társadalmi tér fogalmát is, megvizsgálva mind az etikai megfontolásokat és a technológiában való elmerülés negatív következményeit, mind pedig a digitális világok összekapcsolódásának pozitív kilátásait.

Szembesülés a digitális utópiákkal és disztópiákkal: A munka, az oktatás és a kulturális fejlesztések jövője

Miközben a fegyveres konfliktusok a kibertámadások, az álhírek, a cancel-kultúra és a háborús témájú online játékok révén átterjednek a digitális térbe, a Téli Egyetem két panelje a közösségi médiára, a platformok algoritmusaira és a mesterséges intelligenciára összpontosított. Juan Carmach, az UNESCO Partnership for the Advancement of Digital Anthropology (Digitális Antropológiát Támogató Partnerségének) projektfelelőse, és Ivana Stepanovic, az iASK kutatója a digitális antropológia szerepéről beszélt az új társadalmi terek, és az online térben működő transznacionális közösségek megértésében. Mykola Makhortykh, a Berni Egyetem Institute of Communication and Media Studies (Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének) kollégája az internet algoritmikus felügyeletéről beszélt, különös tekintettel a holokauszt emlékezetére. Fehér Katalin, a Budapesti Közszolgálati Egyetem docense és tudománystratégiai szakértője a mesterséges intelligenciát alkalmazó technológiák fejlesztésének legfontosabb kihívásait vázolta fel, beleértve a mesterséges intelligenciába kódolt félretájékoztatást és elfogultságot.

A PHI Institute for Augmented Intelligence elnöke, George A. Tilesch, a SZTAKI (Számítástechnikai és Automatizálási Intézet) tudományos munkatársa, Héder Mihály valamint az iASK kutatója, Z. Karvalics László kerekasztal-beszélgetésen vett részt a mesterséges intelligenciát övező uralkodó narratívákról. Optimista és disztópikus forgatókönyveket egyaránt megvitattak e technológiák gyors fejlődéséről, valamint előrejelzéseiket a mesterséges intelligencia rendszerek jövőbeli szerepéről minden platformon és kommunikációs technológiában, a közelgő jogi szabályozásról és a munkahelyek automatizálásának potenciálisan pusztító következményeiről. Tilesch kijelentette, hogy az emberiség válaszúthoz érkezett, és a jövőbeli forgatókönyv még nem állt össze. „Az elkövetkező néhány évben keresni fogjuk a helyünket a gép-ember egyenletben” – mondta.