Nagy András legújabb tanulmánya a Bibó Szakkollégium 1968 tiltakozási hulláma – Fél évszázad visszfényében c. kiadványában jelent meg.

„Az 1956-os  tragédiát követő „viccgyártás” egyik emlékezetes darabja volt az ENSZ újra-keresztelése „impotensszé”, s ez pontosan kifejezte azt a reményt és csalódást, amit a vérbe fojtott magyar forradalom áldozatai éltek át a nemzetek közösségének tehetetlenségét érzékelve, saját bőrükön.

Felvetődik a kérdés, hogy vajon egy nemzetközi politikai szervezet kudarca alulmúlható-e ugyanannak a szervezetnek egy másik kudarcával? Mégpedig egy olyan folyamat eredményeként, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) reményforrás helyett a válság és megtorlás részesévé válik?”

A tanulmány ezen linken található dokumentum 208. oldalától olvasható.