A Felsőbb Tanulmányok Intézetének (iASK) Hankiss Archívuma emlékkonferenciát rendezett Európa agóra nélkül? Schöpflin György emlékezete címmel a kőszegi Zwingerben. Az esemény a politológus, történész és volt európai parlamenti képviselő (1939–2021) szellemi örökségét állította középpontba. Schöpflin György Európa politikájáról, a politikai gondolkodásról és a nemzeti identitásról írt munkái jelentősen alakították azt, ahogyan Európát és politikai közösségeit értjük.
A konferencia címe olyan kérdést tett fel, amely az egész napot végigkísérte: működhet-e Európa valódi agóra, vagyis közös nyilvános tér nélkül, ahol az állampolgárok, az intézmények és a különböző történelmi tapasztalatok egyenrangú félként találkoznak? Az előadók azt tárgyalták, hogyan írta le Schöpflin Közép-Európa és a kontinens többi része közötti viszonyt, és mit mondhat munkássága a demokráciáról, a nyilvános vitáról és a kölcsönös megértésről.
A délelőtti szekció Schöpflint mint gondolkodót és közéleti szereplőt mutatta be. Pók Attila „elkötelezett értelmiségiként” jellemezte: olyan embernek, aki egy politikai közösség mellett áll, de megőrzi kritikai távolságát a hatalomtól. Pók Czesław Miłosz A fogoly elme című klasszikus művéhez viszonyította ezt a figurát, előadását pedig Schöpflin saját intelmével zárta az erkölcsi monizmus ellen, vagyis a saját álláspontunkban való teljes bizonyosság kísértése ellen.
Hörcher Ferenc Schöpflin útját követte nyomon Budapesten, Nagy-Britanniában, Tallinnon és Brüsszelen át. Azt kérdezte, hogy maga Schöpflin változott-e az évek során, vagy a politikai táj mozdult el körülötte. Bemutatta azt a schöpflini gondolatot is, hogy Közép-Európa és a Nyugat gyakran félreértette egymást, mert a nyugati demokráciafogalmak a mögöttük álló kulturális háttér nélkül jutottak el a régióba.
Csepeli György „radikális konzervatívnak” nevezte Schöpflint, és a magyar konzervativizmus „elsüllyedt Atlantiszáról” beszélt. Reményteli gondolattal zárt: Közép-Európa kreativitása és kritikai gondolkodása érték egész Európa számára.
További előadást tartott Emil Brix, és Mátay Mónika. Mátay a konferencia témáját az Európai Parlament Polgárok Agórájához kapcsolta, amelynek Schöpflin volt a vezetője az Európai Néppárt részéről, és olyan történelmi pillanatokat idézett fel, amikor emberek közéleti hangot követeltek maguknak, 1848-tól és 1956-tól Gdańskon át Prágáig.
Agárdi Izabella a Navigating Troubled Waters című kötetet mutatta be, amelyet Miszlivetz Ferenc és Pók Attila szerkesztett Schöpflin tiszteletére. Azt vizsgálta, hogyan tűnnek a kötet kormányzásról, egyenlőtlenségről és szolidaritásról szóló érvei ma.
Kovács Veronika három évtizeden át követte nyomon Schöpflin gondolkodásának alakulását, a történetileg felépített közép-európai identitástól az EU késői bírálatáig. Egy további kutatásra váró kérdéssel zárt: megváltoztatta-e Schöpflin a Közép-Európáról alkotott képét, vagy az a Európa változott meg, amellyel szemben meghatározta azt?
Molnár Attila, a Hankiss Archívum archivistája bemutatta az Archívum új szerkezetét és néhány „rejtett kincsét”, köztük a Schöpflin család hagyatékát. Széchenyi Ágnes a Schöpflin családról beszélt. A napot Jody Jensen által felvezetett kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyen Ahmet Evin, Magasházi Anikó és Ljuba Shishelina vett részt.
A konferencia ismét rámutatott arra, hogy Schöpflin György identitással, politikai közösséggel és a közélet minőségével kapcsolatos gondolatai ma is releváns kérdéseket vetnek fel, és fontos szempontokkal gazdagítják a jelenkori közéleti és tudományos párbeszédet. A Hankiss Archívum a jövőben is elkötelezetten dolgozik Schöpflin szellemi örökségének megőrzésén, valamint a munkásságához kapcsolódó dokumentumok és kutatási anyagok kutatók és érdeklődők számára történő hozzáférhetővé tételén.