Poczai Péter (kutató FTI-iASK) és Jorge A. Santiago-Blay közös írása a Frontiers in Genetics honlapján jelent meg

„Az öröklődés olyan alapvető fogalom, hogy nehéz elképzelni egy olyan világot, ahol nem értjük a szülők és az utódok közötti kapcsolatot. Háromszáz évvel ezelőtt az öröklődés jelenségéről való gondolkodás az ókorból örökölt, az anyagok vagy lények természetére és eredetére vonatkozó, biológiai jelentéssel nem rendelkező, különálló filozófiai kérdések egy csoportját érintette. Erre a filozófiai örökségre emlékeztet bennünket az a tény, hogy a 18. században a szaporodás, az embriológia és a fejlődés tanulmányozását „a nemzés tudományának” nevezték. Ma már világos, hogy a szaporodás, az a biológiai folyamat, amelynek során a szülők utódokat hoznak létre, alapvető jellemzője minden földi életnek. Az öröklődés, a tulajdonságoknak a szülőkről az utódokra szexuális vagy aszexuális szaporodás útján történő átörökítése lehetővé teszi, hogy az egyedek közötti különbségek felhalmozódjanak és a természetes szelekció révén fejlődjenek. A genetika az öröklődés, és különösen az öröklődésért felelős alapvető egységek variációjának tanulmányozása. Az elmélet alapjául szolgáló elképzelések jelentősen eltérő és egymástól független módon fejlődtek ki számos ismeretkörben, többek között a filozófiában, az orvostudományban, a természettudományban és a tenyésztésben. E különböző területek egyetlen átfogó elméletté való összeolvadása a 19. századi biológiában történelmileg és kulturálisan egymástól függő folyamat volt, így a genetikai előtörténet vizsgálata fel kell, hogy tárja ezeket az összefonódásokat. Áttekintésünk fő célja, hogy nyomon kövessük azokat a különböző gondolati szálakat, amelyek fokozatosan összefutottak az öröklődésről alkotott korabeli felfogásunkban.”

A teljes cikket angolul a Frontiers in Genetics c. lap honlapján olvashatják ITT!