BESZÉLŐ VÁROSOK – KŐSZEGI TÖRTÉNETEK – KÖNYVBEMUTATÓ BUDAPESTEN

Szerzők: Bokányi Péter, Mátay Mónika, Mizsei Zoltán, Söptei Imre, Trádler Henrietta

A könyvet bemutatja Pók Attila történész (FTI-Iask) és Lantos Zoltán (közgazdász FTI-iASK)

Zene: Mizsei Zoltán (FTI-iASK)

Vendég: Görög Sándor

Történetek kőszegi sorsokról, kiválókról és különcökről,
lelkészekről, írókról, tudósokról. Olyanokról, akik építettek,
mint a Schey család, akik csak néhány évet töltöttek a
városban, mint Ottlik Géza, vagy Kristóf Ágota világhírű írónő.
Átutazókról, mint Tatay Sándor, aki pénztelen fiatalemberként
grafológusnak szegődött.

http://talkinghouseseurope.com/

HELYSZÍN: BUDAPEST MUSIC CENTER, MÁTYÁS UTCA 8. , 1093.
IDŐPONT: 2019. JÚNIUS 27. 18.00 ÓRA

Ajánló a könyvhöz:

Kőszeg a létezése okán különleges. A városháza 700 éve eredeti funkciójában működik, azaz a várost vezető testületnek ad otthont, a szűk értelemben vett belvárosban a legmodernebb épület a századfordulón készült szecessziós Szemző-ház, amit a XIV. századi Öreg-bástya, más néven Zwinger közvetlen szomszédságában húztak fel. Kőszeg unikális magyar épített kulturális örökség.
A könyv kőszegi sorsokról szól. A francia-magyar írónő, Kristóf Ágota, gyermekkorában és fiatal felnőttként töltött néhány évet Kőszegen, de ez az időszak az egész életét meghatározta – jó és rossz értelemben egyaránt. Svájcban érte a halál, de ragaszkodott ahhoz, hogy a hamvait a kőszegi temetőben helyezzék végső nyugalomra. Székely László apátplébános 14 évig vezette a városi gyülekezetet. Miután 1952-ben politikai okból el kellett mennie, még 38 évet élt másutt. Visszavágyott, Kőszegen temették el. Ugyanez volt a mártír Kiss János altábornagy, a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának parancsnoka, utolsó kívánsága. Kőszegnek megtartó ereje van, könyvünk egyik legfontosabb kérdése, miben rejlik ez?

Megpróbáltuk rekonstruálni és értelmezni a különleges paloták, házak tulajdonosainak, lakóinak egyéni életútját, karrierjét, társadalmi presztízsét, kapcsolatait, gazdasági helyzetét, gondolkodásmódját, értékvilágát. Az életutak feltárásakor arra törekedtünk, hogy az egyéni cselekedetek és döntések érzékelhetők legyenek, ezért kontextusba állítottuk az élettörténeteket. A társadalomtörténet mellett a művészeti, tudományos, irodalmi és zenei hagyaték is a kutatás integráns részét képezte. A gazdag választékból kiemeltünk néhány különleges és fontos tudományos, irodalmi, képzőművészeti, zenei eredményt.

Barabási Albert-László szerint a siker mögött mindig egy csoport, hálózat áll, ha ilyen nincs, az egyén sikere nem értelmezhető, nem válik láthatóvá. A hálózatok révén az egyéni életutak egyetemesek. Barabási első törvénye szerint minden teljesítmény vonzza a sikert, de ha a teljesítmény nem mérhető, a sikert a hálózatok határozzák meg. Választott kőszegi hőseink teljesítményének hátterét a katolikus egyház, az evangélikus gyülekezet, a zsidóság, a hadsereg, jezsuita szerzetesek, a nemesek bírósága, a kerületi tábla, filantróp arisztokraták-nemesek, az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészete, vagy az írók tábora jelentette. És mindenekelőtt, a kőszegi polgárság. Az egyéni sorsok helyhez kötődnek, de túl is mutatnak a lokalitáson. Kőszeg, mint cseppben a tenger, maga a világ, egyszerűen és bonyolultan. Közép-Európában minden város története a túlélésről szól. Kőszeg messzemenően közép-európai város.