Életrajz
Berács József egyetemi tanár (Budapesti Corvinus Egyetem és Neumann János Egyetem), az MTA doktora. Vezetőképzési tanulmányokat folytatott a Stanford Egyetem és a Northwestern Egyetem üzleti iskoláiban. Tudományos kutatóként és oktatóként a világ számos egyetemén (University of Texas, Aston University, Bordeaux Business School, Otago University, Carleton University, Babes-Bolyai Egyetem) megfordult. Több mint 200 tudományos közlemény szerzője és társszerzője. Az MTA Gazdaságtudományi Minősítő Bizottság titkára és több hazai és külföldi lap (Journal of Macromarketing) szerkesztőbizottságának tagja. Az Európai Marketing Akadémia (EMAC) volt elnöke (2006-2008), 2009-től EMAC-fellow. A magyar nyelven megjelent legnépszerűbb és négy kiadást megért hazai marketing szakkönyv társszerzője (Bauer András – Berács József (1992, 1998, 2006, 2016):Marketing, Akadémiai Kiadó.) Az Akadémiai Kiadónál megjelenő „Transition, Competitiveness and Economic Growth” sorozat szerkesztője. Fő kutatási területe a piacorientáció és a marketing megjelenése és érvényesülése a posztszocialista országokban. Legtöbbet hivatkozott publikációja: Hooley G.-T. Cox-J. Fahy-D. Shipley-J. Beracs-K. Fonfara-B. Snoj (2000) Market Orientation in the Transition Economies of Central Europe: Tests of the Narver and Slater Market Orientation Scales, Journal of Business Research 5o(3), 273-285, 323 citations.
Kutatás
Polányi Károly ókori/primitív társadalmakkal foglalkozó és ma már a gazdaságantropológia témakörébe sorolható művei kiemelten foglalkoztak a piaccal. Nagyhatású művében (Great transformation, 1944) a társadalmi koordinációs mechanizmusok (piac, disztribúció, reciprocitás) fejlődéstörténeti bemutatása mellett hitet tett a társadalmi aspektus primátusa mellett a liberális piaci fundamentalizmussal szemben. A modern kori kapitalizmus kritikák előszeretettel hivatkoznak Polányira, mint előfutárra, miközben a fejlődésgazdaságtannal, a piacgazdasággal foglalkozó kutatók (különösen a szocialista, vagy posztszocialista rendszerek tanulmányozói) is szellemi társra találnak benne. Magyarország elmúlt 30 éves piacgazdasági fejlődése is számos ellentmondással van tele. A privatizáció, a külföldi tőke, a bankrendszer, a globalizáció, a központosítás, a modern üzleti modellek alkalmazása, mind újabb és újabb viták forrása, amelyek megítéléséhez biztos kapaszkodókra van szükség. A kutatás arra irányul, hogy feltárja Polányi piacelméletének fő vonásait, az önszabályozó piac korlátait és a mindent elárasztó „árupiaci” világban eligazodást nyújtson.
iAsk-kérdés:
A Polányi féle piac értelmezése adhat-e választ Magyarország tartós lemaradásához Ausztriához képest?
