A műhely a tudományban és annak tágabb környezetében felmerülő kockázatokkal és veszélyekkel kapcsolatos kiválasztott problémákkal foglalkozott. A hozzászólások a témák különböző aspektusait tárgyalták, többek között a tudományellenesség jelenségét, az oktatás és a tudományos kutatás ökonómiáját, a hiszékenységet és a Bildung eszméjét. Günther Fleck a tudományellenesség különböző aspektusait tárgyalta, különösen a standard tudományos kutatások ideológián és csoportérdekeken alapuló elutasítását. Leírta a tudomány különböző, belülről és kívülről érkező ellenségeit. Csepeli György a hiszékenység pszichológiai jellemzőit és társadalmi meghatározóit vizsgálta.

Foglalkozott azzal az összetett kerettel, amelyben a tudomány szerepe a világ egyre bonyolultabbá válásával és az új társadalmi médiumok megjelenésével megváltozott. Az előadás hangsúlyozta az elitek tekintélyvesztését általában, és a tudományos elitekét különösen, és ebből következően a tudomány iránti megértés növelésének szükségességét a szélesebb nyilvánosságban.

Ropolyi László áttekintést adott a tudás különböző főbb megközelítéseiről az emberi történelem három nagyobb korszakában: emberi tudás – hasznos tudás – szabad tudás. Az előadás részletesen kifejtette a különbséget a modernitás tudása között, amely a tudás árucikké válásának felel meg, és a kortárs tudás között, amelyet a tudás emancipációjaként lehetne megjelölni. Szívós Mihály szociológiai szempontból elemezte az intézményi működést, kérdéseket vetett fel a tudományos pályázatírás hatékonyságával kapcsolatban. Az előadás rávilágított a tudományos kutatás paradoxonjaira, amelyek olyan oppozíciókban ragadhatók meg, mint a konzerválás és az innováció, a meglévő kísérleti kapacitások és az új ötletek, a tudományon belüli és kívüli érdekek. Paul Ertl a tudományos kutatás szabadságát világszerte veszélyeztető korlátozásokat vizsgálta. Ezzel kapcsolatban négy szempontot azonosított: politikai, társadalmi, gazdasági, vészhelyzeti korlátozások. Foucault megközelítésére támaszkodva az előadás a nyilvános vita új formáit javasolta. Olay Csaba áttekintést adott Humboldt Bildung-fogalmának hagyományáról és az erre épülő egyetemi elképzeléséről.