Miklós Sebők az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa, az MTA TK PTI Kormányzás és Közpolitika Osztályának vezetője. Közgazdász végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen, politikatudományi M.A. diplomáját a University of Virginia-n, politikatudományi PhD címét az ELTE ÁJK-n szerezte. Jelenleg az MTA TK-n működő Hungarian Comparative Agendas Project kutatási igazgatója. Legfontosabb kutatási területe a politikai gazdaságtan és a közpolitika, valamint a Big Data megoldások olyan társadalomtudományi alkalmazásai, mint a kvantitatív szövegelemzés. Számos magyar nyelvű írása mellett publikációi a Journal of Comparative Politics, Journal of Public Budgeting, Accounting and Financial Management, Japanese Journal of Political Science és az Intersections – East European Journal of Society and Politics folyóiratokban jelentek meg. “Hatalom szabályok nélkül” c. könyvéért megkapta a Magyar Politikatudományi Társaság Kolnai-díját.
Kutatási terv az FTI-iASK-ban:
Dinamikus napirend-reprezentáció Közép-Kelet Európában: Egy összehasonlító Big Data elemzés
A képviseleti demokrácia kutatói hagyományosan a választásokat tekintik a választók és a politikai elitek viselkedése és véleményei közötti koherenciát megteremtő mechanizmusnak. A képviselet ugyanakkor létrejöhet az ún. közpolitikai reszponzivitás, avagy közvéleményérzékenység folyamatában is, melynek eredményét dinamikus napirend-reprezentációként határozza meg a szakirodalom. Ez a folyamat egyfajta termosztátként állítja be a politikusok viselkedését két választás között a közvélemény(-kutatások) visszajelzése alapján.
A téma kapcsán elérhető irodalom mind elméleti, mind módszertani értelemben még gyerekcipőben jár. A számos továbbfejlesztési lehetőség közül a kutatás egyfelől meglévő és új Big Data forrásokat használ az elméleti keret tesztelésére. Másfelől a szakirodalomban először Közép-Kelet Európa kapcsán is vizsgálja a hipotéziseket. A kutatás során téma-modellezési algoritmusok segítségével az adatbázisok elemeit közpolitikai kódokkal látjuk el (ld. pl. oktatás, egészségügy), majd összehasonlítjuk a közpolitikai területek dinamikáját az egyes napirendi területeken. Az így létrejött elemzés tudományos eredményei mellett a döntéshozók számára is hasznos információkkal szolgálhat a közvélemény, a média és a közpolitika napirendje között megszakadó kapcsolatokról, ami fontos adalék lehet a közpolitikai döntések tartalmának meghatározásához és időzítéséhez
