Életrajz és tevékenység
Uwe Scheer 1974-ben született az ausztriai Mödlingben. A Bécsi Egyetemen zenei tudodmány és zenetörténetet hallgatott, hegedű és brácsa művészként a Josef-Matthias-Hauer főiskolán diplomázott Bécsújhelyen, valamint a Bécsi Konzervatoriumban sikeresen fejezte be a karmester képzést és pedagógus végzettséget szerzett hegedű és vezénylés szakon. Karmesterként több zenekarral együtt dolgozott Ausztriában, Magyarországon és Lengyelországban is. Hegedűművészként több országba hívták koncertezni, többek között fellépett Mexikóban, Indonéziában és Japánban is. Jelenleg az osztrák Traismaueri Kamarazenekar főkarmestere és a Kőszegi Vonósok művészeti vezetője és szólistája. A hegedű mellett brácsán és Viola d’amorén is szólót játszik. Repertoárja sokszínű és széles skálán mozog a barokktól a kortás zenén át egészen a jazz műfajáig. A művész nem csak kiváló zenész, de több mű zeneszerzője is. A sokszínű zenei formáció között találhatunk műveket big bandra, szimfónikus zenekarra, kamaraegyüttesekre és több dal is előadásra került már világszerte.
Kutatás
Scheer Uwe a kőszegi vonószenekari örökség dokumentumait kutatja. 2016-ban elkészült első tanulmánya gazdag forrásanyagot tár elénk az érintett terület 19-20. századi történetéről. A kutatás alapvetően két irányból indult el. Egyrészt a városi folyóiratok híranyagának, másrészt a városi múzeum dokumentumtárának módszeres feltárásával történik. A kutatás során számos eddig nem ismert kotta és dokumentum került elő, amelyek mind a magyar zenetörténet számára, mind Kőszeg város történetére nézve friss tanulságokkal szolgálnak. Kirajzolódott az a névsor, amelyben a zenészek, zenekarvezetők, zenetanárok sorakoznak. Összegyűltek a korabeli társasági zenélési alkalmak, koncertek, zenés bálok műsorai. A hangászegylet és a később megalakult városi zeneiskola dokumentumaiból a zeneoktatás fejlődéséről is pontosabb képet kapunk. Vonósnégyesek, szimfónikus zenekarok, kórusok, fúvószenekar, szalonzenekarok, cigányzenekarok zenélnek együtt. A romantikus zene (Grieg, Meyerber, Donizetti, Verdi, Meyerber, Gounod) mellett a bécsi klasszika nagy szerzőinek (Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert,) művei (Évszakok, Varázsfuvola-nyitány, Prometheus-nyitány, Rosamunde balettzene) voltak repertoáron. Szerepet kaptak a magyar és azon belül kőszegi szerzők is, úgymint Erkel, Liszt, Egressy, Dohnál, Szabó, Kárpáti, Mathia. Mindamellett később kortárs darabok is bemutatásra (Cezar Franc, Dohnányi, Bartók, Kodály) kerülnek. Feltűnő, hogy a barokk korból (Rameau, Bach, Handel, Tartini) is szívesen játszottak műveket. Ez egyébként a 30-as években az evangélikus leánynevelő líceum előadásokkal összefűzött barokk koncertsorozatában öltött testet. A könnyebb zenekari számok (Kacsóh, Bihari, Juhann Strauss) gyakran egy műsorban hangzanak fel a fajsúlyosabb darabokkal. A kutatás jövője a dokumentumok digitalizálásában, egy összefoglaló monográfia megírásában, s a megismert kőszegi darabok módszeres megismertetésében, publikálásában, koncertre tűzésében rajzolódik ki.
