Életrajz
Rory Archer a XX. századi Balkán térség történelmével foglalkozó társadalomtörténész. Tudományos érdeklődése kiterjed a munka történetére, a társadalmi nemekre, a (poszt)szocializmusra, illetve annak vizsgálatára, hogy miként tapasztaljuk, értelmezzük és tárgyaljuk a makroszintű eseményeket és folyamatokat a mikroszintű, hétköznapi kontextusban. 2015 decemberében történelemtudományi doktori fokozatot szerzett a Grazi Egyetemen, majd 2016 és 2018 között Mellon posztdoktori kutatóként tevékenykedett a University College London Szláv és Kelet-európai Tanulmányok Iskolájában (School of Slavonic and East European Studies). 2014 óta részt vesz az Osztrák Tudományos Alap (FWF) által finanszírozott „Osztály és nemzet között: az 1980-as évek munkásközösségei Szerbia és Montenegróban” (“Between class and nation: Working class communities in 1980s Serbia and Montenegro”) címet viselő kutatási projektben. Szintén foglalkozik az átpolitizált munkaerő és a munkásosztálybeli szubjektivitás szerepével a késő jugoszláv szocializmus válsága idején, illetve az állam bukásával. Ezen témákban Labor History, Social History és History and Anthropology címmel jelent meg kötete. Következő kutatási projektjében a Horvátországba és Szlovéniába irányuló, XX. századi albán munkaerő-migrációval foglalkozik majd, amelyet 2018-ban, kőszegi kutatómunkája során kezd meg.
Irány (Észak-)Nyugat! Albán migráció Jugoszláviában a szocializmus idején (1953-1989)
A Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében töltött ösztöndíjas időszak alatt a szerző új kutatási projekten dolgozik majd, amelyben vizsgálja az egykori Jugoszláviából kiinduló, Horvátországba és Szlovéniába irányuló albán migrációt (1948-1989). Noha kiterjedt kutatásokat folytattak a délkelet-európai migráció és etnikumok kapcsán, a szocialista Jugoszláviában széles körben tapasztalt albán migráció jelenségét eddig nem vizsgálták. A szerző történeti és antropológiai eszközök segítségével vizsgálja, hogy miként értelmezték a hatóságok, a helyi közösségek és legfőképpen maguk az albán bevándorlók a Jugoszlávia észak-nyugati részére történő migrációt. Az olyan egymást keresztező kategóriák, mint a megkülönböztetett etnikumok, a társadalmi nemek, illetve az osztályok hogyan és miért hatnak az albán migránsok önmagukról kialakított képére? Hogyan hasznosítható az interszekcionalitás fogalma a történeti kutatásban, illetve az ismeretek bővítésében?
