Életrajz
Pók Attila a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke, az ELTE BTK címzetes docense, 1998 óta vendég professzor a new yorki Columbia Egyetemen. Publikációi és egyetemi kurzusai három nagy témakörrel foglalkoznak: 19-20. századi európai politika- és eszmetörténet, a modern európai történetírás története, különös tekintettel a történetírás és politika kapcsolatára, a történelem elméletre és módszertanra. Legfontosabb munkái: Klios Schuld, Klios Sühne. Historie und Politik im Karpatenbecken (MTA BTK TTI, Budapest, 2014); A haladás hitele (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010); The Politics of Hatred in the Middle of Europe. Scapegoating in Twentieth Century Hungary: History and Historiography (Savaria Books on Politics, Culture and Society. Savaria University Press, Szombathely, 2009); A nemzetközi politikai élet krónikája 1945-1997.A Chronicle of International Politics1945-1997. (MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 1999); A Selected Bibliography of Modern Historiography (Bibliographies & Indexes in World History, Number 24, Greenwood Press, New York‑Westport, Connecticut-London, 1992); A magyarországi radikális demokrata ideológia kialakulása (The Formation of Radical Democratic Ideology in Hungary) (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990).
Kutatás
A magyar kollektív emlékezet és emlékezetpolitika európai kitekintéssel (1989-2010)”
A kutatási kérdés: hogyan és miért akadályozták meg emlékezetpolitikai konfrontációk a magyar politikai elitet abban, hogy konszenzusos módon tudja képviselni a magyar nemzeti érdekeket közép-kelet európai, európai és globális konfliktusokban a rendszerváltás idején és az azt követő két évtized során? Miért nem vezettek a magyar és európai történelemmel kapcsolatos magyarországi emlékezetpolitikai nézetkülönbségek egy a németországi Historikerstreit-hez hasonló, a politikai stabilitást elősegítő vitákhoz? Miért történt hazánkban ennek az ellenkezője, miért inkább gyengítették, mint erősítették ezek a szembenézések a nemzeti történelem egyes kérdéseivel az elit érdekérvényesítő képességét és a társadalom kohézióját? Tágabb összefüggésben a liberális demokrácia magyarországi lehetőségeivel és korlátaival foglalkozik ez a kutatás. Három viszonyítási alapot használ: más nemzetek hasonló tematikájú vitáit, az 1945 és 1989 közötti magyarországi emlékezetpolitikai vitákat és a kőszegi helyi társadalom kollektív emlékezetét.
iASK-kérdés
Értelmezhető-e a konfliktus és a kooperáció egymást kiegészítő fogalmakként?
