Életrajz
Amir Mosavi az Óbudai Egyetemen professzora, illetve a Norvég Tudomány- és Műszaki Egyetem vendégkutatója. Nemrégiben vendégkutatóként, illetve oktatóként dolgozott a Queenslandi Műszaki Egyetemen (Queensland University of Technology), a weimari Bauhaus Egyetemen (Bauhaus University of Weimar), a Budapesti Gazdasági Egyetemen és a Georgiai Műszaki Egyetemen (Georgia Tech). Dr. Mosavi fenntarthatósági menedzsment, illetve mérnöki tanulmányokat folytatott a londoni Kingston Egyetemen, illetve a Waterloo-i Egyetemen. Ezt követőem alkalmazott informatikai és adattudományi doktori fokozatot szerzett a Debreceni Egyetem, a Jyväskyläi Egyetem és a British Columbia Egyetem közös diplomát adó képzésének keretében. Dr. Mosavi fő kutatási területei közé tartozik az operatív kutatás, a döntéshozatal tudománya, az idősoros előrejelzés, a klímaváltozás és a fenntarthatósági tudomány. Meggyőződése, hogy az emberiségnek pontos előrejelző és döntéstámogató eszközökre van szüksége a klímaváltozás hatásainak elemzése és csökkentése érdekében.
Fenntartható üzleti modellek a bioszféra-rezervátumok számára
Az üzleti környezetre és kapcsolatrendszerre jellemző gazdasági bizonytalanság és az egyes dinamizmusok kiszámíthatatlansága nyomán nehézségek jelennek meg a bioszféra-rezervátumok fenntartásában. Mindezekre hatással van a klímaváltozás, a globalizáció, a növekvő komplexitás és az információs technológia. Dr. Mosavi az UNESCO Ember és Bioszféra Programjának Nemzetközi Koordinációs Tanácsával együttműködésben fenntartható üzleti modelleket dolgoz ki, amelyek a bioszféra-rezervátumok fenntarthatóságának nyomon követésében és értékelésében innovatív eszközként hasznosíthatóak. A fenntartható üzleti modellek jelentős mértékben hozzájárulnak a természeti erőforrások fenntartható és hatékony kezeléséhez, javítják a nemzeti és nemzetközi kommunikációt, illetve az effektív ellenőrzést és képzést. Kutatásában társadalmi, környezeti és gazdasági aspektusból vizsgálja a Kiskunsági és a Pilisi Bioszféra Rezervátumot és javaslatot tesz fenntartható működésüket illetően, hozzájárulva ezzel az ember és a környezete közötti kapcsolat javításához.
