Életrajz
Dr. Mohamed Ahmed Suleiman az egyiptomi Beni Suef Egyetem Művészeti Karának professzora. Kutatási területei közé tartozik a patrisztikus teológia, a vallástörténet, illetve a kereszténység és az iszlám közötti párbeszéd. Filozófia szakon végzett magna cum laude minősítéssel, majd a Kairói Egyetemen premaster diplomát szerzett. Ezután először a domonkos atyák, azt követően a jezsuita, végül pedig a ferences atyák kolostorába lépett be, hogy megkezdje mesterszakos tanulmányait. Ezt követően a keresztény teológia témakörében kezdett doktori tanulmányokat. Görögországba utazott, ahol 4 évet töltött a Joáninai Egyetemen disszertációja előkészítésével, amelyet a „Filozófiai módszerek szent Anzelm teológiai rendszerében” („the philosophical method in the theological system of St. Anselm”) címmel írt. Görögországi tartózkodása idején idegennyelvűeknek tartott arab nyelvórákat, illetve fordító-tolmácsként működött a görög rendőrségen és bíróságon.. Követként működik az Afrikai és Közel-Keleti Kulturális Diplomácia Görög Intézetében (Greek Institute of Cultural Diplomacy in Africa and the Middle East), emellett az Egyiptomi Felsőoktatási Minisztérium Legfelsőbb Ösztöndíj Bizottságának koordinátora. Emellett a Beni Suef Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Irodájának vezetője. Számos nemzetközi és európai konferencia, illetve szeminárium moderátora volt, illetve részt vett a kapcsolódó tudományos bizottságok munkájában. Számos európai egyetem vendégprofesszora volt, többek között Romániában, Magyarországon, Görögországban, Svédországban, Ausztriában, illetve Olaszországban.
Kortárs iszlám diskurzus: erőszak és tolerancia
A klasszikus arab és a modern standard arab nyelv közötti összetéveszthetőség és különbség jelenti az iszlám diszkurzus szempontjából a legmeghatározóbb tényezőt. Míg a Korán klasszikus arab nyelven íródott, a korai iszlám tudósok kommentárjaikat és exegéziseiket modern standard arab nyelven írták. A két nyelv közötti eltérés mind jelentésükben, mint jelentőségükben különbségek létrejöttét eredményezte. A félreértésből fakadóan pedig téves értelmezések és felfogások születtek. A kutatási javaslatom fontossága a vallási nyelvészeti kontextusból ered, vagyis, hogy miként értelmezhetjük helyesen ezt a kontextust, a vallási fogalmak jelentőségét és miként használjuk ezeket a politikai és társadalmi kontextusban megjelenő vallási diskurzusban. A jelen tanulmány a modern iszlám diskurzus fő kérdéseit vizsgálja a társadalmi és politikai kontextusban. Egyértelmű különbséget szeretnék tenni: egyrészt szemléltertem a dzsihádisták és az ISIS által használt klasszikus kifejezések jelentését és jelentőségét, másrészt bemutatom a klasszikus és a modern terminológia közötti különbséget.
