Életrajz
Lovro Kralj Európa 19-20. századi történelmével foglalkozó történész. Szakterületei közé tartozik a nacionalizmus, az antiszemitizmus, a fasizmus, a Holokauszt, a népirtás, a populizmus és az emlékezettanulmányok. Kutatásaiban Közép- és Délkelet-Európára összpontosít. Filozófia és történelem alapszakos, illetve mesterszakos diplomát szerzett 2015-ben a Rijekai Egyetemen. Ugyanebben az évben végzett összehasonlító történettudomány mesterszakon a Közép-európai Egyetemen. Jelenleg a CEU Történelem Tanszékének doktorandusz hallgatója, disszertációja a Paving the Road to Death: Antisemitism in the Ustasha Movement 1929-1945 címet viseli.
Emlékezetpolitika, mint jobboldali populista stratégia Horvátországban (2010-2018)
A kutatás célja a horvátországi szélsőjobboldali fejlemények, nevezetesen a jobboldali populista koalíció kialakulásának értékelése, illetve annak tanulmányozása, hogy milyen szerepet tölt be az emlékezetpolitika a támogatók mozgósításában. A jobboldali populizmus térnyerésében számos nemzetközi tényező közrejátszott: 1) Horvátország uniós csatlakozását követően a szélsőjobboldali mozgalmakat elnyomó és az usztasa-barát retorikát kordában tartó törekvések eltűntek, valamint 2) átvették más jobboldali mozgalmak ideológiáját és stratégiáit is. A szélsőjobboldali populizmus kialakulásához a következő tényezők járulta hozzá az országban: 1) a legnagyobb jobbközép párt, a Horvát Demokratikus Közösségen (HDZ) belüli fejlemények, Tomislav Karamarko jobboldali konszenzusépítést célzó szakpolitikája, valamint 2) a szélsőjobboldalai berkeken belüli események, ideértve a programban, szervezeti struktúrában és diszkurzív stílusban tapasztalt radikális változásokat. A Horvátországban kialakuló jobboldali populista mozgalmak nem képeznek egyetlen megbonthatatlan egészt. Ugyanakkor olyan politikai szövetséget alkotnak, amely számos civil szervezetet foglal magában, ideértve az anti-LMBT és anti-abortusz csoportokat, veterán szervezeteket, a katolikus egyház radikalizálódott részeit, szélső jobboldali médiaszemélyiségeket és revizionista történészek egy csoportját. Ideológiájukat és programjukat tekintve számos ponton egyeznek, ellenzéket képeznek a mainstream jobbközép (HDZ) és a balközép (SDP) pártokkal szemben, illetve egységesek az EU további integrációjával és kisebbségi jogokkal kapcsolatos kérdések elutasítása terén. Az említett csoportokban az emlékezetpolitika diskurzusba történő beépítése jelenti az egyik fő közös pontot. A jobboldali populisták támogatói körük növelése érdekében górcső alá veszik a Horvátország múltjával kapcsolatos narratívát, ellenérzésüket fejezik ki a II. világháború idején zajló antifasiszta partizán küzdelmek narratíváival szemben és megkérdőjelezik a szocialista Jugoszlávia legitimitását. Az emlékezetpolitika jobboldali populista használata egyfelől pozitívan hat az ideológiájuk politikai színtéren történő megszilárdításában, ugyanakkor elmélyíti a politikai mainstreamet érő kritikát.
