CV
Thomas Filk a Bonni Egyetem fizika szakos hallgatója volt, 1982-ben szerezte meg doktori fokozatát. Ezt követően két évet töltött kutatóként a Tokiói Egyetemen működő Japanese Society for the Promotion of Science kötelékében. 1984 novemberében Freiburgba vezetett útja, ahol először tudományos segédmunkatársként, majd úgynevezett Privatdozent és docensi minőségben tevékenykedett. 2009 óta a Freiburgi Egyetem Fizikai Intézetének adjunktusa. Fő kutatási területei közé tartoznak a fizikatudomány alapjai (kvantumelmélet és relativitás), a fizika didaktikája, illetve a kvantumelmélet kognitív tudományokban történő alkalmazása. Kutatást végez a neurális hálózatok területén, kiemelt figyelemmel a neurális hálózatok tanulási mechanizmusaira, illetve a hozzájuk kötődő „innovációra”.
A kvantumelmélet kulturális hatása és fogalmai
A kvantumelmélet amellett, hogy megváltoztatta a mikroszkopikus világról kialakított nézetünket, szintén hatással volt a valósággal kapcsolatos gondolkodásmódunkra. A „kvantum” szót gyakran ugyan helytelenül használják ezoterikus összefüggésben, a kvantumelmélet számos fogalma elterjedt a mikrofizika határain túl, a társadalomtudományok, a kognitív tudományok, a gazdaság és a művészetek területén is. Az a fajta formalizmus, amelyet a fizikusok a „komplementaritás”, a „kontextualitás”, a „nem formális (boole-i) logika” és a „holisztikus összefüggések” vizsgálatára hoztak létre egyre eredményesebben terjed el más területeken is. Ez a kőszegi kutatási projekt azokat a szempontokat és alapelveket vizsgálja majd, amelyek révén a kvantummódszerek sikeresen felhasználhatóak a fizikai határain túl, a fentebb említett területeken.
