„A nemzetgazdaságok a Föld valamennyi régiójában keresik helyüket és megoldásaikat a felzárkózás, fenntartható fejlődés, társadalmi jólét biztosításának útján, melynek az elmúlt 2-3 évtizedben természetes környezete a transznacionalizálódás, a globális termelési és elosztási hálózatok kialakulása. Az évtizedek óta kibontakozó, s a kilencvenes évek óta rendkívüli mértékben felgyorsult globalizáció fő tényezői a határon átnyúló közvetlen tőkeberuházások. A robbanásszerű növekedést jelzi, hogy míg a hetvenes évek elején a közvetlen külföldi tőkeberuházások (FDI) összesített éves értéke világméretekben 8,5 milliárd US dollárt tett ki, addig 2015-re elérte az évi 1,76 trillió US dollárt. A transznacionális vállalatok (TNC-k) és a körülöttük kibontakozó hálózatok jelentős szerepet játszanak az elmúlt 20-25 évben zajló világgazdasági átrendeződésben. Növekvő befolyásuk van a világpolitikában is, szerepük pozitív vagy negatív előjele napjainkban is vitatott. A világ minden régiójára kiterjedő villámgyors térnyerésük a fogadó országok számára új lehetőségeket és kihívásokat teremt. Felvetődik a kérdés, miért sikeresebbek egyes országok a felgyorsult globalizáció körülményei között a felzárkózás útján? A „miértekre és a hogyanokra” keresem a könyvben a választ Szingapúr elmúlt 2-3 évtizedes gazdasági és társadalmi fejlődésének elemzésével, kitekintve a tágabb dél-kelet ázsiai térségre, régiónk számára tanulságok után kutatva.

De miért éppen Szingapúr? A városállam fejlődése először 1982-ben érintett meg, amikor egy hetet tölthettem ott diákként, s képzést tartottam az AIESEC nemzetközi diákszervezet ázsiai vezetőinek. A szigetországról és annak transznacionális vállalatokkal való összekapcsolódásáról készült szakdolgozatom akkor Magyarországon még különösen újnak számított. A magyar közgazdászok Latin-Amerika és Délkelet-Ázsia felzárkózási eredményeit ekkor még csak a térségek szintjén vizsgálták. 1988-ban egyetemi doktori disszertációban foglalkoztam Szingapúr gazdasági fejlődésével, összehasonlítva a három gyorsan növekvő térségbeli országgal, Dél-Koreával, Hongkonggal és Tajvannal. A védésen nekem szegezték a kérdést: mit kellene Magyarországnak ebből „eltanulnia”? Az ezt követő két és fél évtizedes, üzleti területen töltött szakmai pályám során  kíváncsiságom az ország iránt fennmaradt. 2012-ben úgy éreztem, itt az ideje, hogy a doktori védésen feltett kérdésre alaposabb választ keressek, hiszen az 1989-es rendszerváltás egy nagy globális térbe, s kapitalista piacgazdasági körülmények közé helyezte időközben Magyarországot is. Ennek tanulmányozásához a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskolája adta meg a lehetőséget.

A könyv főként a 2013-2017 közötti kutatásaimra támaszkodik, melyek a 2017-ben megvédett PhD doktori értekezésem alapját képezték. Közgazdászként szellemi kihívást, s egyben rendkívüli feltöltődést jelentett Szingapúrt más tudományágak „szemüvegén keresztül” is vizsgálni, ellentétben az 1983-ban és 1987-88-ban végzett kutatásaimmal, ahol az eredmények közgazdasági hátterére összpontosítottam. A felgyorsult globalizációt jellemző komplexitás korában ez elengedhetetlen. S ma már az sem olyan meglepő, hogy miért érdekes Szingapúr magyar szemmel.”

(Részlet a Bevezetésből)

267 oldal

2480 Ft

Kedvezményes ár: 1.240 Ft

ISBN: 978-615-5742-09-5

A könyv megvásárolható közvetlenül a kiadótól, az alábbi LINKRE kattintva. A kötetet postán juttatjuk el, ennek költségei a vásárlót terhelik.

A könyv elérhető a Prospero Internetes Könyváruházban is, a következő linken: https://www.prosperod.hu/katalogus/