Kutatás és Tanulmányok

Közép-Európa az Európai Unión belül -Bába Iván írása

Összefoglaló:

A második világháború traumája a háború utáni korszak legjobb európai politikusait arra a felismerésre vezette, hogy a jövőbeni európai háborúk elkerülhetők a katonai konfliktusok lehetőségének kiküszöbölésével. Azóta hetven év telt el, és a világ, beleértve Európát is, megváltozott. Jelenleg a Brexit és a nemzetközi migráció nagy kihívást jelent Európa számára. A közép-európai népek történelmi tapasztalatai, az elmúlt kétszáz év eseménysorozata alapvetően meghatározza e közösségek „biztonságérzetét”. Ez a biztonságérzet és a biztonság iránti igény viszont kulcsszerepet játszik a régiónk országainak nemzetközi kapcsolatainak kialakításában és formálásában. Nem meglepő, hogy 1990-ben, abban az évben, amikor a szovjet uralom alól felszabadult Közép-Európában összeomlott a kommunizmus, szinte valamennyi újonnan alakult demokratikus kormány a NATO-tagságot jelölte meg biztonságának garanciájaként. Arra törekedtek, hogy olyan szövetségi rendszerhez csatlakozzanak, amely lehetővé teszi számukra, hogy ugyanazokra a biztonsági garanciákra támaszkodhassanak. mint a nyugat-európai országok.

Az Európai Unió tagállamai felgyorsították a tárgyalásokat a közös kül- és biztonságpolitika egyre gyakrabban felmerülő kérdéseiről. Közép-Európa geopolitikai értelemben – és történelmi tapasztalatai alapján – a Berlin – Moszkva – Isztambul háromszögben helyezkedik el, ami megváltoztathatatlan státusz. Berlin szövetségesünk és legnagyobb, legfontosabb gazdasági partnerünk. Érdekünk, hogy jó partneri kapcsolatokat ápoljunk Moszkvával, de tisztában kell lennünk azzal, hogy az orosz politikát mindig is a birodalmi érdekek vezérelték és vezérlik. Törökország NATO-tagként szintén szövetségesünk, de az elmúlt évek bel- és külpolitikai lépései korántsem a Nyugat iránti baráti hozzáállásról és szövetséges elkötelezettségről tanúskodnak. Törökország kezd az iszlám világ egyik vezető országává válni, fokozatosan maga mögött hagyva a szekuláris állam belpolitikáját. Ezért Közép-Európa – amely az Európai Unió legkeletibb részét képezi – határos az összes keleti és délkeleti régióval, amelyek biztonsági kockázatokat hordoznak. A délről és délkeletről érkező migrációs hullám állandó nyomás alatt tartja ezeket a régiókat, Görögországot és északi szomszédait. Egy másik súlyos kockázati tényező az Unió keleti határvidéke, vagyis a Baltikum, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia keleti határa melletti régió. Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország mint geopolitikai tényezők nem a demokratikus stabilitás hordozói. Bár Közép-Európa geopolitikai helyzetén nem lehet változtatni, a közös európai és euroatlanti biztonsági biztosítékok garantálhatják a védelmet ebben a helyzetben.

 

 

Bába Iván volt diplomata cikke a Sziléziai Egyetem Közép-Európai Tanulmányok 2021/1 kötetében jelent meg.

A teljes angol nyelvű cikket ITT érheti el!