A Kőszegen működő Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK) egyik fő kutatási területe a Közép-Európa problematika: Közép-Európa, mint tudományos elemzési fogalom és mint politikai realitás.  A témakörrel kapcsolatos átfogó gondolatokat fejt ki két tekintélyes osztrák politikus és társadalomtudós, Emil Brix és Erhard Busek 30 év után újraírt, az Intézet kiadásában a közelmúltban magyar fordításban megjelent könyve. Rövidesen közzéteszi az Intézet három magyar kutató, Bába Iván, Gyurcsík Iván és Kiss Gy. Csaba Közép-Európa visegrádi szemmel című munkáját. A két műről 2020. február 12.-én 16 órakor Miszlivetz Ferenc főigazgató vezetésével a szerzők, valamint Catherine Horel (Sorbonne) és Hatos Pál (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) közreműködésével kerekasztal-beszélgetésre kerül sor az Intézet és az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa szervezésében a Magyar Tudományos Akadémián.

Köszöntő – Pók Attila alelnök, Európa Mozgalom Magyar Tanácsa

Bevezető – Miszlivetz Ferenc főigazgató FTI-iASK

A könyv témájával kapcsolatos gondolatok:

• Catherine Horel történész (Párizs-Sorbonne)

• Emil Brix történész, diplomata (igazgató – Diplomáciai Akadémia Bécs)

• Erhard Busek volt osztrák alkancellár (elnök – Duna–régió és Közép–Európa Intézet)

Közép-Európa visegrádi szemmel

• Bába Iván volt külügyi államtitkár, egyetemi magántanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, tudományos főmunkatárs FTI-iASK

• Gyurcsík Iván nagykövet, Külgazdasági és Külügyminisztérium
• Kiss Gy. Csaba c. egyetemi tanár, MTA doktor

Időpont: 2020. február 12. szerda 16.00 óra

Helyszín: Budapest, H-1051 Széchenyi István tér 9. Magyar Tudományos Akadémia – Főépület I. emelet – Felolvasóterem

Az esemény szervezői: Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-IASK) és az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa

A magyar-angol nyelven szinkrontolmácsolt eseményt online közvetítjük az FTI-iASK Facebook oldalán (https://www.facebook.com/iask.hungary).

„A demokrácia közép-európai fejlődése nagyobb jelentőséggel bír Európa jövőjére nézvést, mint ahogyan azt általánosságban véve megítéli az európai közvélemény. Befolyással lesz ez a fejlődés az Európai Unió egészének működőképességére, a nemzeti identitást és a hazafiságot illető európai elképzelésekre, és fokmérőjévé válik az EU-n kívüli európai államok fejlődési lehetőségeinek is. Nekünk, (…)  aktívan részt kell vennünk a demokrácia közös közép-európai továbbfejlesztésében (…) hogy megakadályozzuk egy két osztályra szakadó társadalom kialakulását az Európai Unióban. Segítenünk kell továbbá azoknak az aggályoknak a leküzdésében is, amelyeket a közép-európai államok a gazdaságpolitika területén Németországgal, a biztonságpolitika területén pedig Oroszországgal szemben megfogalmaznak.” (Emil Brix – Erhard Busek)

Emil Brix osztrák történész, diplomata. 1982-től az Osztrák Szövetségi Köztársaság külügyi szolgálatánál kezdett dolgozni. 1984-1986 között az osztrák néppárt főtitkára. 1986-1989 között a szövetségi kormányzat, Tudományért és Kutatásért felelős – Hans Tuppy vezette – Minisztériumának kabinetjében dolgozik.  A 2000-es évek elejéig az osztrák külügyminisztérium politikai-kulturális irodájának igazgatója volt. 2010-2015 között az Osztrák Szövetségi Köztársaság londoni nagykövete. 2015 januárjától Ausztria a moszkvai nagykövetségének vezetésével bízzák meg. Ezzel egyidőben Duna–régió és Közép–Európa Intézet egyik vezetője. 2017-től a Bécsi Diplomata Akadémia igazgatója.

Erhard Busek 1963-ben szerzett jogászdiplomát a Bécsi Egyetemen. Szakmai karrierjét az Osztrák Néppárt (ÖVP) jogi tanácsadójaként kezdte. 1989-ben tudományért és kutatásért felelős miniszterré nevezték ki. 1991-ben az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnökévé választották, továbbá az Osztrák Köztársaság alkancellári pozícióját töltötte be az ország Európai Unióhoz való csatlakozása idején. 2000 és 2001 között az Osztrák Kormány Európai Unió bővítéséért felelős biztosa volt. 2002 és 2008 között a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény különleges koordinátora volt. Jelenleg a Duna–régió és Közép–Európa Intézet elnöke, a Tolerancia és Megbékélés Európai Tanácsának, valamint a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete Nemzetközi Tanácsadó testületének tagja. Fő kutatási területe a mai Délkelet- és Közép-Európa gazdasági, kulturális és politikai problémái.

Magyar szemmel – Nézőpontok és látószögek

Gyurcsík Iván (diplomata): Közép-Európa 2020 – A közép-európai együttműködési formák 1989 utáni létrejöttének egyik fő célkitűzése volt a hidegháború politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális következményeinek mielőbbi felszámolása, a korábban a szovjet befolyási övezethez tartozó államok európai és transzatlanti integrációs szervezetekhez való csatlakozásának elősegítése. Az egyes regionális szervezetek, együttműködési formák áttekintése, célkitűzéseik, tevékenységi körük ismertetése mellett kísérletet teszek az egymáshoz való viszonyuk, s a közöttük levő átfedések beazonosítására, továbbá az egyes nagyhatalmak térségbeli szerepének meghatározására. A nemzeti és etnikai kisebbségek kérdésének kezelése terén a kisebbségi közösségek és szervezeteik, valamint az államok és a nemzetközi szervezetek közötti interakciókat vizsgálom. Honnan hova jutottunk, milyen alkotmányos, belső és nemzetközi jogi keretek között beszélhetünk ma a kisebbségi kérdés kezeléséről. Mit jelent az identitásválasztás szabadsága, a diszkrimináció tilalmától az autonómiáig terjedő skálán milyen helyzettel szembesülünk a jogok szabályozása terén? Hogy alakult a kisebbségek politikai, gazdasági, társadalmi és demográfiai helyzete?

Kiss Gy. Csaba (MTA): Miért más itt a nemzet? – Mit értek ezen az “itt”-en. Semmiképp nem Közép- és Kelet-Európát (ez a homályos terminus ugyanis a keleti határt esetleg a Csendes óceánig kitolhatja). A terület körülhatárolásakor a modern nemzetté válás jellemző sajátosságait vettem figyelembe. Vagyis arról a “harmadik Európáról” van szó, amely a XIX. század elején nagyjából a német és az orosz nyelvű térség között jelölhető ki. Nem elfogadva a nemzetközi szakirodalom egy részének dichotóm felfogását (nyugati “civic” versus keleti “ethnic” nacionalizmus), amely nem vesz tudomást a birodalmi-kolonialista orosz nacionalizmusról.

Mik voltak a modern nemzet útjának azon sajátosságai, amelyek megkülönböztették ezt a folyamatot mind a nyugat-európaitól, mind pedig a kelet-európaitól (orosztól)?

• Térségünk “nemzet-építőinek” meg kellett határozniuk viszonyukat a térség dinasztikus birodalmaihoz (Oroszország, Habsburg-birodalom, Török Császárság)
• A területet rendkívüli etnikai és konfesszionális sokszínűség jellemezte
• Következésképp: a nemzeti mozgalmak kivétel nélkül a szomszédok és a kisebbségek rovására készítették terveiket (egymással konkuráló nacionalizmusok)
• A nemzetté válás folyamatában meghatározó szerepe volt a kultúrának és az irodalomnak
• A nemzeti tudat alakítása gyakran szorosan kapcsolódott a felekezeti identitással

A rendezvényen készülő kép- és hangfelvételeket az FTI-IASK weboldalán, közösségi média felületein és kiadványaiban is felhasználja!