Tudomány a kocsmában – Járványok evolúciója – Ki a következő? 

Molnár Orsolya, evolúcióbiológus (Ökológiai Kutatóközpont, Milestone Intézet) előadása

Időpont: 2020. június 08. hétfő 17.00 óra

Online közvetítés az FTI-iASK Facebook-oldalán (https://www.facebook.com/iask.hungary).

A kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete évek óta szervezi a ’Tudomány a kocsmában’ sorozatát – közérdeklődésre számot tartó előadásokat Kőszeg vendéglátóhelyein. Június 8-án a járványok fejlődése, elterjedése volt a téma – ám ma, a koronavírus-járvány idején először az online térben, élő hallgatóság nélkül zajlott az előadás.

Dr. Molnár Orsolya evolúció-kutató szerint a COVID-19 világjárvány, a maga több mint 7 millió megbetegedésével és 400.000-t meghaladó halálesetével bizonyítja, hogy a természettudományos kutatásnak és a gazdasági, politikai, társadalmi élet szereplőinek együtt kell működniük az újonnan jelentkező betegségek sikeres leküzdése érdekében. Sorra okoznak ugyanis járványt olyan betegségek, amelyek korábban nem voltak ismertek, vagy amelyeket már kihaltnak véltek. 2004-ben 14 ilyen betegség volt, 2017-ben már 30. Ami még rosszabb hír, hogy már ismert betegségek újabb és újabb változata is felüti a fejét és terjed egyik kontinensről a másikra.

A járványok biológia oka, hogy a kórokozók a fertőzőképességüket segítő tulajdonságaikat átörökítik, és gyorsan alkalmazkodnak a környezetük által kínált feltételekhez. Ha képesek – márpedig gyakran igen – egyre több un. köztes gazdát találni (mint pl. a maláriát okozó újabb szúnyogfajtákat), ez csak segíti elterjedésüket. Ráadásul a járványok a klímaváltozás, a globalizáció, az urbanizáció nyomán földrajzilag is szélesebb körben terjednek.

A veszély növekszik. Olyan, korábban ismeretlen betegségek, mint pl. a zika, a chikungunya, a lluvia vagy a már ismertek, pl. az ebola terjedőben vannak, és számuk várhatóan tovább nő majd. A kórokozók változatainak növekedésével arra kell számítani, hogy a helyi, vagy esetleg a világjárványok száma is szaporodni fog.

Ma a kórokozók alig 10%-át ismeri a tudomány, a többit fel kell fedezni. Meg kell ismerni terjedésük, módosulásaik, megbetegítő képességük – és az ellenük való védekezés módját. E komplex feladatra dolgozta ki a magyar szakemberek, intézetek részvételével is dolgozó nemzetközi kutatócsoport az angol betűszót, az un. ’DAMA’ protokollt. Az elnevezésben a ’D’ a dokumentálás szükségét jelzi: olyan dinamikus adatbázist kell létrehozni, amely egyesíti a világon meglévő ismereteket, köztük akár az egyes patogének helyi változatainak tulajdonságait. A lényeg, hogy előbb találja meg a tudomány őket, minthogy azok megtalálnák az embert. Az ’A’ a kockázatok elemzését foglalja össze, pl. mik az esélyei, lehetséges irányai a betegség elterjedésének, vagy annak, hogy egy ártatlan kórokozóból a szokásos mutációja nyomán veszélyes változat alakul ki. A magas kockázatú törzsek azonosítása után azok nyomon követése a feladat, arra utal a monitorozás kezdőbetűje, az ’M’. Végül a második ’A’ betű a cselekvést jelenti. Lényegében arról van szó, hogy erősíteni kell a kommunikációt, a természettudományok és a nem tudományos világ között. Ugyanígy fontos a tudomány, a politika, a gazdaság és a társadalom közös fellépése a pusztító járványok okozta károk elkerülésére, csökkentésére – fejezte be előadását Dr. Molnár Orsolya.

Az előadásról a www.mandiner.hu honlapon Kohán Mátyás tollából megjelent írást pedig ITT olvashatják! 

Az érdeklődők előzetesen a témához kapcsolódóan Molnár Orsolya TED-x Budapest előadását is megnézhetik: