A Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK) által megálmodott és 2019. szeptember végén Szombathelyen megrendezésre került Pannónia hangjai című koncert alapját a Pannon régió irodalmi, zenei örökségének kreatív interpretálása adta.

A koncert első részében Janus Pannonius versére komponált oratórium ősbemutatóját hallhatta a közönség. A Threnos-t a Savaria Szimfonikus Zenekar és a pécsi Mecsek Kórus adta elő. A produkciót Jordán Tamás színművész versszavalata színesítette. Az első jelentős magyar költő és egyúttal európai rangú reneszánsz művész, Janus Pannonius 1463-ban írta a Threnos, de morte Barbarae matris című latin nyelvű siratóéneket édesanyja, Borbála halálára. Ez a legmegrendítőbb műve ihlette meg Alberto Roque Santanát az oratórium megkomponálására. A spanyol származású zeneszerző többek között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett tanulmányokat, és 1998-2010 között a Magyar Szimfonikus Kamarazenekar zeneigazgatója is volt.

Az ősbemutatón közreműködő pécsi Mecsek Kórus karnagya, Balatoni Sándor vezényelte az oratóriumot. „Egy nagyon izgalmas darab és egy nagyon különleges hangszín. A téma választás is nagyon érdekes, hiszen Janus Pannonius költeményéről van szó, amit az édesanyja temetésére írt és maga a szöveg is nagyon eklektikus, hiszen a katolikus szertartásnak a szövegeit és gondolatait vonultatja fel, de megemlíti Jupitert, Bacchust és egyéb isteneket is.“ – emelte ki Balatoni Sándor. Janus Pannonius a XV. század közepén közel 13 éven át volt püspök Pécsett, így a személye is kötődik a pécsi kórushoz. Az oratórium dramatikus szóló szerepeit Schultz Dzsenifer (szoprán) és Mizsei Zoltán (bariton) énekelte. Mizsei Zoltán úgy vélte: „Az egész darabnak az apropója a Pannon örökség kreatív bemutatása. Innen jött az ihlet és az ötlet, hogy szülessen egy olyan tisztességes zenekari oratorikus mű, amely Pannóniát idézi meg.“

A második részében Bartók zenei univerzuma tárult fel improvizációkkal, népdal-feldolgozásokkal a Binder-Borbély duó és a Mizsei Quintett közreműködésével. Bartók nemcsak megkerülhetetlen zenetörténeti szereplő és a koncert- repertoárok kiemelten fontos eleme, hanem ma is élő inspirációs és improvizációs forrás is egyben. Már előzetesen is izgalmasnak tűnt a Bartók világát megidéző műsor-összeállítás. Binder Károly és Borbély Mihály baráti és zenei duója nagyszerűen érzékeltette a pannon zenei tradíciók sokszínűségét a kreatív és improvizatív művészi eszközök kifejezésével. A páros előadása az „Improvizáció és kompozíció” címet kapta és többek között Bartók Béla csodálatos életműve előtt tisztelgett.

A Mizsei Quintett „Bartók és vidéke” című műsorában Bartók és az ő kortársa és egyben barátja, Peter Warlock szerzeményeként zongoraetűdök és népdal-feldolgozások hangzottak el. A Quintettben négy énekes – Takács Zsuzsanna (mezzoszoprán), Keönch László Farkas (tenor), Mizsei Zoltán (bariton), Philipp György (bariton) – hangja csendült fel ifj. Balázs Elemér lebilincselő zongorakísérete mellett.

Dr. Miszlivetz Ferenc, az FTI-iASK főigazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy büszkeséggel bocsájtja útjára a megvalósult művet, mely akár zenetörténeti jelentőségűnek is tekinthető. A hangversenyen háromnyelvű – magyar, angol, német – információs kiadvány minden részletre kiterjedően tájékoztatta az érdeklődőket az egyedi zenei est programjáról.

A Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK) által megálmodott hangverseny kép- és hanganyaga CD-n és DVD-n hamarosan elérhető lesz.