Az ENRS szimpózium előzetes programja 

Regisztrációs információk – Benne az előadók listájával, köztük Miszlivetz Ferenc professzorral az FTI-iASK főigazgatójával

Miszlivetz Ferenc (főigazgató – FTI-iASK) előadása és hozzászólása

8. Európai Emlékezet Szimpózium küldetése és célja (ENRS)

Az elmúlt századot birodalmak összeomlása, háborúk és forradalmak kitörése, illetve országhatárok újrarajzolása jellemezte. Ezek voltak azok a fordulópontok Európa történetében, amelyek segítettek a kontinens mai ismereteink szerinti meghatározásában. Számos alkalommal Párizs volt azon nemzetközi politikai események helyszíne, amelyek évtizedekre eldöntötték Európa és a világ politikai rendjét.1919-1920 folyamán egy új Európa jött létre a. Nagy Háborút követően. A párizsi békekonferencián a győztes antant hatalmak határozták meg a háború utáni Európa arculatát. A vesztesekre vonatkozó békefeltételek és az országhatárok kiegyezéseken alapuló átrajzolásai – melyek helyreállított, már korábban létező nemzetállamokat és újakat is létrehoztak a széthullott birodalmak romjain – nem maradtak hosszútávú következmények nélkül. Bár regionális népszavazások és a lakosság áttelepítése megoldotta az államok közötti feszültségeket, a független és homogén nemzetállamok iránti igény folytán megsértették a kisebbségi jogokat. A felemelkedő új hatalmak revizionista ambíciói további geopolitikai konfliktusokat okoztak és ismételten instabilitást hoztak Európa számára.Öt és fél évvel az 1939-ben kitört háborút követően, 1945-ben láthatók voltak a népirtások, a romokban heverő országok és az új befolyási övezetek formálódásai.A hatalmas embervesztéget és a politikai, illetve gazdasági károkat követően, Európa vállalta a nemzeti határok ismételt elmozdítását és a lakosság tömeges áttelepítését.

A világháború utáni Európa berendezkedését a jaltai és a potsdami nagyhatalmi konferenciák határozták meg 1945-ben, mint ahogy bizonyos mértékben az 1946-os párizsi béketárgyalások is, bár kikövezve ezzel az utat a kontinens hosszantartó keleti és nyugati részre történő felosztásához. Innentől kezdve az államok közötti kapcsolatokat a vasfüggöny határozta meg, aminek következtében a generációk folyamatos, példa nélküli politikai és társadalmi kihívásokkal szembesültek a harmonikus egymás mellett élés érdekében. Évtizedekkel később 1989-1991-ben a kommunizmus összeomlásával és a közép-, és kelet-európai államok függetlenedésével Európa ismét megtapasztalta a történelmi fordulópontot. Ekkor Párizs egyfajta megfigyelő szerepet töltött be számos XX. századi európai történésnél. A kommunista rezsimek összeomlottak az ellenzéki mozgalmak, az ellenállás és a tüntetések miatt, melyek szélesedő önmeghatározáshoz vezettek, mind állami, mind pedig egyéni szinten. Ezek a nemzetközi események nagyban meghatározták a kontinens keleti részének későbbi politikai, gazdasági a társadalmi átalakulását. Bár Európa intenzíven hozzákezdett a közös jövő kialakításához, ezen belül csatlakozási eljárás kereteinek a létrehozásához, melynek célja a bővítést és mélyebb együttműködés, a múlt öröksége továbbra is sokfajta felfogás hátterében marad. 

Interdiszciplináris megközelítést kíván, hogy az egész kontinensünket formáló traumákat és a meghatározó változásokat hogyan értelmezzük, beszéljük el és miként emlékezünk meg róluk az egyes nemzetek és társadalmak eltérő tapasztalatainak figyelembevételével. 

Mindazonáltal azok a változások, amelyek a szemünk előtt mennek végbe a világban, nem maradhatnak kizárólag a történelem és az emlékezet tárgykörében. Ezek a nagyhatású nemzetközi események arra kell, hogy ösztönözzenek minket, hogy óvatosan, multidiszciplináris megközelítéssel tekintsünk a következő lehetséges történelmi cezúrára. A nyolcadik Európai Emlékezési Szimpóziumot Párizsban rendezik meg, a városban, ahol számos, Európa történelmét érintő alapvető döntés született. Az esemény szervezőinek célja, hogy megvitassák a XX. századi Európa lehetséges rendjét, annak sokrétű következményeit, valamint a jelenkorra gyakorolt hatásait. Ennek folytán különböző akadémiai területek – mint a történelem, politika, gazdaság, kultúra és művészet – képviselőit hívták meg.

Együttműködő partnereink:

The European Centre for Sociology and Political Science (CESSP), Franciaország; The Mémorial de la Shoah, Franciaország; Kultura Paryska, Lengyelország/ Franciaország; The Institute of Contemporary History (USD), Csehország; The Herder Institute for Historical Research on East Central Europe, Németország; Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB); The Federal Institute for Culture and History of the Germans in Eastern Europe (BKGE), Németország; The European Observatory on Memories (EUROM), Spanyolország; Fundació Solidaritat Universitat de Barcelona, Spanyolország; The European Solidarity Centre (ECS), Lengyelország; The Polish History Museum (MHP), Lengyelország. A projektet az Európai Bizottság társfinanszírozza.

Regisztrációs formanyomtatvány