Mindössze két nap kellett ahhoz, hogy a cseh külügyminisztériumnak otthont adó Csernyinszkij-palota és a Szmolenszkaja tér teljesen megbénítsa az orosz-cseh kapcsolatokat. Mégis sokan bíznak abban, hogy a diplomaták zajos tömeges kiutasítása csak „2021 áprilisi válságként” marad meg a két ország kapcsolatában, és nem nő ki a „következő 1968-as” válsággá, ahogy azt egyes cseh szakértők már előre jelezték. Az elmúlt 53 év eseményeinek következményeit nem sikerült teljesen kiheverni.  Ha ma nem sikerül civilizált és kölcsönösen elfogadható megoldást találni a konfliktusra, elsősorban diplomáciai úton, akkor legalább még fél évszázadra elfelejthetjük a Csehországgal való pozitív kapcsolatokat.

Csehország információs terében egyelőre a szovjet időkből örökölt lappangó sérelmek és oroszellenes érzelmek felülvizsgálatára kerül sor. A közép-európai orosz jelenlét új realitásaihoz kapcsolódó jelenlegi érzelmek is nyilvánvalóak, és nem egyértelműen amerikai vagy kínai nagyszabású projektként értékelhetők. Az új külügyminiszter, Jakub Kulhanek, aki a „diplomáciai demarchiák” után lépett hivatalba, és többször is kompromisszumos megoldást ajánlott Moszkvának a válság leküzdésére, minden hivatalos nyilatkozatát azzal vezeti be, hogy a cseh akciók nem az orosz állam vagy az orosz nép ellen irányulnak, hanem kizárólag az orosz különleges szolgálatok akciói ellen. Nyilvánvalóvá válik azonban, hogy az április 17-18-án a palackból kiszabadult ruszofóbia szelleme elkerülhetetlenül kisöpör a választások előtti cseh politikai színtérről minden olyan politikai pártot és mozgalmat, amely korábban óvatosan az Oroszországgal való lehetséges pragmatikus kapcsolatok gondolatát hirdette. A politikai vagy tudományos-kulturális kapcsolatok szférája hosszú időre eltűnhet. Vajon ez Oroszország érdekeibe tartozik? Egyértelműen nem.

Lyubov Shishelina történésznek, az FTI-iASK Tanácsadó Testületi tagjának teljes elemzését honlapunk angol nyelvű oldalán olvashatják!

Az eredeti orosz nyelvű cikket a www.russiancouncil.ru honlapon olvashatják.