A hatékony navigáció és bizonyos funkciók működésének érdekében sütiket használunk. Az alábbiakban az egyes kategóriák alatt részletes információkat talál minden sütiről.
A "Szükséges" kategóriába sorolt sütiket a böngésző tárolja, mivel ezek elengedhetetlenül szükségesek a webhely alapvető funkcióihoz. ...
A szükséges sütik döntő fontosságúak a weboldal alapvető funkciói szempontjából, és a weboldal ezek nélkül nem fog megfelelően működni.Ezek a sütik nem tárolnak személyazonosításra alkalmas adatokat.
A funkcionális sütik segítenek bizonyos funkciók végrehajtásában, például a weboldal tartalmának megosztásában a közösségi média platformokon, visszajelzések gyűjtésében és más, harmadik féltől származó funkciókban.
Analitikai sütiket használnak annak megértésére, hogy a látogatók hogyan lépnek kapcsolatba a weboldallal. Ezek a cookie-k segítséget nyújtanak a látogatók számáról, a visszafordulási arányról, a forgalmi forrásról stb.
A teljesítmény-sütiket a weboldal kulcsfontosságú teljesítménymutatóinak megértésére és elemzésére használják, amelyek hozzájárulnak a látogatók jobb felhasználói élményének biztosításához.
A hirdetési sütiket arra használják, hogy a látogatókat személyre szabott hirdetésekkel juttassák el a korábban meglátogatott oldalak alapján, és elemezzék a hirdetési kampány hatékonyságát.
Az elérhetetlen távolságtartás a társadalmi kutatásban
A cikket Juozas Kasputis – Polányi Központ – Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK) kutatója írta a Vilnius University Press-ben.
Email juozas.kasputis@iask.hu
Összefoglaló. A társadalomtudományok gyakorlata továbbra is bonyolult tudományos vállalkozás. Episztemológiai szempontból a társadalomtudományok, a természettudományokkal ellentétben, nem felelnek meg a tudomány uralkodó definíciójának. A „tudomány”, a „vizsgálat” és a „tanulmányok” kifejezések között fennálló különbségek a társadalmi szféra megértésébe belevágó értelmiségi vitatott szerepében rejlenek. A társadalomtudományok „érettségét” általában az objektivitás és a racionalitás összefüggésében tárgyalják. Az episztemológiai viták folytatása azonban nem lenne elégséges a tudósra mint embert tanulmányozó emberre való hivatkozás nélkül. A tudományfilozófia főként a tudásfelhalmozás eljárásaira összpontosított, elhanyagolva a társadalmi kontextust és annak a kutatásra gyakorolt hatását. Ennek az elhanyagolásnak a kiküszöbölése érdekében ez az esszé először a tudós szerepével kapcsolatos kételyeket járja körül, amelyek a társadalomtudományok intézményesülésével a huszadik század elején merültek fel, majd ezeket a kérdéseket a legújabb tudományos fejlemények tükrében gondolja újra. Milyen felszínre tör a tudósok új, részvételi szerepe, amely felelős kontextualizálást és az oksági történetek tágabb felfogását követeli meg?
Kulcsszavak: racionalitás, társadalmi vizsgálat, tudományfilozófia, összefonódás
Kapcsolat
© 2017-2023, Minden jog fenntartva