Bár Európának a régi időkre visszanyúlóan van kapcsolata az Iszlámmal és tapasztalata a vele való együttélésben, a jelenre jellemző megítélés nagyon különbözik a múltbelitől, véli Ahmet Evin történészprofesszor, a törökországi Sabanci Egyetem alapítója és dékánja, az FTI-IASK kutatója.

A fő kérdés ma, hogy az Európában élő muszlim közösségek képesek és hajlandóak-e integrálódni az európai társadalomba?

A muszlim szélsőségesek hatása, vonzereje nőni látszik, különösképpen a nyugat-európai muszlimok körében. Az európai közvéleményt jellemző nyugtalanság pedig fokozódik a beilleszkedni nem tudó, vagy nem akaró bevándorlócsoportok jelenléte miatt. E megközelítésben tett különbséget Európában a látható és láthatatlan muszlim közösségek között. Amellett érvelt, hogy míg a láthatatlan (beilleszkedett) muszlimokra kevés figyelem jut, addig a „látható” közösségek révén felnagyítódik a kulturális különbség és a közvéleményben azt erősíti: a muszlim közösségek összeköthetők a dzsiháddal. Hangsúlyozta: vezető muszlim értelmiségiek és kormányok retorikájának hatására is erősödött az európai muszlimok függetlenség- és önállóságtudata. A legveszélyesebbnek azokat a liberális álarc mögé rejtőzött iszlamista köröket értékelte, amelyek a kulturális különállást hirdetik és kijelentéseikkel az integráció ellen érvelnek.

Az előadásról és az FTI-IASK évzáró eseményeiről szóló cikket ITT találják

Előadó: Ahmet Evin (történész, Sabanci Egyetem, FTI-IASK kutató)