A „Kulturális örökség európai éve” programsorozat részeként 2018. március 23-26. között Kőszegen rendezte meg az Örökség és identitás című nemzetközi konferenciát a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete (KÖME) a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetével (FTI-iASK) és Kőszeg önkormányzatával karöltve. Több tucatnyi előadás, prezentáció, workshop, mellett környékbeli kirándulások, túrák és kőszegi séták segítettek az örökség és az identitás európai összefüggéseinek bemutatásában.

„Az európai kulturális örökségre való odafigyelés olyan támpontot adhat, amelynek kapcsán megfogalmazhatjuk, hogy mi az, ami Európa népeit összeköti” – mondta Navracsics Tibor, az EU oktatással, kultúrával, ifjúságpolitikával és sporttal foglalkozó biztosa, a „Kulturális örökség európai éve” programsorozat fővédnöke.

A konferencia megnyitóján kiemelte: az eseménysorozat kapcsán arra törekednek, hogy ne Brüsszelből, központi rendezvények által, hanem helyi szervezetek, kezdeményezések révén lehessen majd összességében újra fogalmazni az európai identitást.

Kőszegen már több mint tíz éve folyik kulturális örökségmenedzsment képzés. „Az FTI-iASK olyan központtal rendelkezik, amelyik a nevében hordozza, hogy a kulturális örökséggel foglalkozik: KRAFT (Kreatív város – Fenntartható vidék)” – emelte ki Miszlivetz Ferenc, az FTI-iASK főigazgatója.

A program egyik legfontosabb elemének a kulturális örökség kutatásokat nevezte, amelyek részben Kőszeg, részben a régió, részben pedig egész Európa történetére vonatkoznak. Hozzátette még azt is, hogy reményei szerint a konferencia egy hagyomány kezdetét jelzi, és Kőszeg a közép-európai párbeszéd központja lehet.

A háromnapos nemzetközi konferencián harminc országból csaknem másfélszáz kulturális örökségvédelmi szakember vett részt. Nyolcvan előadás hangzott el.

Köztük olyan kiemelt előadóé, mint Kenan Malik, a neurobiológusból lett identitáspolitikával és migrációs etikával foglalkozó író, újságíró, tudománytörténész.

Laurajane Smith professzor, az Ausztrál Nemzeti Egyetem Örökség és Múzeum Tanulmányok Központjának igazgatója mellett Constanze Itzel, a brüsszeli House of European History alapítója is tartott vitaindító előadást.

Mindhárom napon prezentációk, workshopok, kőszegi és környékbeli túrák vizsgálták, hogy a helyi közösséghez, identitáshoz hogyan kapcsolódnak az egyes területek. Naponta – hat helyszínen párhuzamosan – 20-24 prezentációt hallhattak, láthattak az érdeklődők.

Csepeli György szociálpszichológus a II. Világháború utáni európai politikát elemezve jutott arra következtetésre, hogy miért és miként is jött létre egyfajta új európai identitás, mely megalapozta az Európai Unió létrejöttét.

Hangzó Város koncepciója Kőszegen címmel Mizsei Zoltán tartott bemutatót. Kiemelte, hogy már két éve fesztivál is szerveződik Kőszegen az FTI-IASK-ban folytatott zenei kutató-program köré.

James M. Skelly – ír-amerikai társadalomtudós – önéletírása alapján elemezte a „szarkofágba zárt én” örökség és múlt interpretációjának aktuális problematikáját. Anekdotáival és személyes történeteivel a hallgatóság figyelmét felhívta az ön-, illetve én-meghatározás kérdésének és jelentőségének koronként és földrajzi helyszínenként való változásaira és eltéréseire.

Mátay Mónika történész, az FTI-iASK kutatója a Beszélő Házak nevű projektjét mutatta be nemzetközi közönség előtt. A három éve kezdődött városkutatás alapját Hankiss Elemér szociológus ötlete képezi. A projektben Kőszeg néma, épített tanúit, az épületeket szólaltatják meg, előhívva a falak mögé rejtett sorsokat, történeteket. A makroszkopikus megközelítés mellett érdemes mikro-perspektívából is feltárni a közös múltat, a közösen megélt és átélt eseményeket, ami hozzásegít a múlt megértéséhez. A kutatások eredményeként olyan társadalomtörténeti adatbázis jön létre a helyi társadalomról, amely eddig még nem állt rendelkezésre.

Arra a kérdésre, hogy mi is az európai identitás, mindenkinek magának kell megtalálnia a választ vagy éppen a válaszokat. Az elmúlt 3000 év történelmi és történeti örökségei okán talán a görög kultúra, a római jog, a zsidó-keresztény vallási és erkölcsi alapelvek hagyományain nyugvó szabad, sokszínű, szekularizált társadalom tagjainak kölcsönös elfogadáson és tolerancián alapuló felfogása lehet az egyik.