A VII. nemzetközi KRAFT konferencia Kreatív közösségek és hálózataik – a fenntarthatóság nyomában címmel, hibrid formában került megrendezésre a kőszegi Jurisics-vár lovagtermében. A háromnapos előadás- és vitasorozat résztvevői rengeteg innovatív és kreatív megoldást mutattak be a fenntarthatóbb élet érdekében. A különböző ágazatok közötti szorosabb, folyamatos együttműködésre szólítottak fel a valódi változásra és a valódi ellenálló képesség elérésére való törekvés érdekében a többszörösen összefonódó globális válságok idején. Az akadémikusok, szakemberek és kormányzati képviselők közötti kreatív, interdiszciplináris párbeszéd az egymással összefüggő globális problémák és azok helyi vonatkozásai körül forgott. A panelbeszélgetések olyan érdekes felismerésekkel szolgáltak, mint például a versengésről az együttműködésre, a rövid távú gondolkodásról a hosszú távúra, a komplexitásról az egyszerűségre, a fejlődésről a fenntartható újrafejlesztésre vagy a „homo shoppiensről” a homo sapiensre való áttérés szükségessége.

Az első nap fő témája a világjárvány és az éghajlatváltozás alatti globális táj volt. Miszlivetz Ferenc, az FTI-iASK igazgatójának köszöntője után, aki a globális válságok fényében új ötletekre és új bölcsességre szólított fel, Ágh Péter, az Országgyűlés tagja és Básthy Béla, Kőszeg polgármestere a kisvárosok fejlesztése és a gazdag kulturális örökség megőrzése kapcsán a gyümölcsöző együttműködések fontosságáról beszélt. A globális és helyi tájak változásának kérdését különböző nézőpontokból vitatták meg. Kerekes Sándor, az FTI-iASK tudományos munkatársa, a Corvinus Egyetem Környezetgazdasági és Technológiai Tanszékének alapítója a destruktív innovációról és a kreatív rombolásról, mint a jövőre vonatkozó stratégiák újfajta gondolkodásmódjáról beszélt. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora a fenntarthatóság korlátairól és a bolygó erőforrásainak megőrzésére irányuló lehetséges stratégiákról tartott szemléletes előadást, míg Tóth Gergely, az FTI-iASK igazgatóhelyettese a talajnak az emberiség létezésében betöltött jelentőségéről beszélt. Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnöke, az anyagtudományok, az optika, a neutronfizika és a tudománypolitika szakértője az entrópia lassításának fontosságáról, a technológia felgyorsult fejlődésének szabályozásáról és a globális problémák innovatív megoldásának megteremtéséről beszélt.

A konferencia első napjának második szekciója a helyi kultúra, illetve a turizmus fenntartásának két helyi példájával foglalkozott egy Interreg által finanszírozott projekt („Helyi ízek”) és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt bemutatásán keresztül. Miután Szabó Mariann és Mario Neve általános áttekintést adott a „Helyi ízek” projektről, valamint Miroslav Vujicic és Ugljesa Stankov az Európa Kulturális Fővárosa projektről, a Finnországból, Írországból, Hollandiából, Horvátországból, Lettországból, Olaszországból, Bulgáriából és Magyarországról érkezett résztvevők kerekasztal-beszélgetésen vettek részt a két projekt tapasztalatairól és eredményeiről. Eközben egy párhuzamos ülésen megvitatták, hogy a nyugat-magyarországi szociális szolgáltatók miként javíthatják intézményi ellenálló képességüket. A szolgáltatási szektor kutatói mind az FTI-iASK, mind a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Szolgáltatásmenedzsment Képzési Karán meghívták a régió vezetőit és a szolgáltatások munkatársait, hogy véleményt és tapasztalatokat cseréljenek.

A második nap fő témája a Fenntarthatóság újragondolása az éghajlatváltozás és a járványhelyzet tükrében volt. Az első szekciót Bogárdi János, az FTI-iASK és a Bonni Egyetem Fejlesztési Kutatóközpontjának vezető tanácsadója vezette, Tarpataki Tamás helyettes államtitkár pedig a gazdaság szerkezetátalakításának és a mezőgazdaság rehabilitációjának magyarországi lehetőségeiről beszélt. A Jody Jensen, az FTI-iASK Polányi Központjának igazgatója által vezetett második ülésen három különböző területről érkező szakértő osztotta meg egymással a fenntarthatóság új megoldásairól szóló elképzeléseit és meglátásait. Shen Xiaomeng, az ENSZ Egyetem európai rektorhelyettese és az ENSZ Egyetem Környezetvédelmi és Emberi Biztonsági Intézetének igazgatója a fenntartható fejlődés összefüggő kockázatainak kezeléséről beszélt. A 2020-as és 2021-es év kulcsfontosságú eseményeiről (többek között a Covid-19 világjárványról, az amazóniai erdőtüzekről, az északi-sarkvidéki hőhullámokról, a bejrúti robbanásokról és az Amphan ciklonról) szólva hangsúlyozta, hogy a többszörös válságok és környezeti katasztrófák összefüggnek egymással.

Beszélt az adaptív szociális védelem projektről, amelynek célja a katasztrófák hatásainak korlátozása és a katasztrófákra és az éghajlatváltozásra való reagálási képességek növelése. Erőteljes üzenetet küldött: „Senki sem sziget, mindannyian össze vagyunk kötve”, és hangsúlyozta a globális együttműködés fontosságát a többszörös válságok idején. Charles Vörösmarty, a Környezettudományi Kezdeményezés alapító igazgatója és a Globális Vízrendszer Projekt társelnöke a fenntartható regionális újjáépítés koncepcióját mutatta be, és hangsúlyozta, hogy a környezeti problémák kezeléséhez regionális és globális együttműködésre egyaránt szükség van. Végül Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Szolgáltatásmenedzsment Képzési Karának dékánja a fenntartható egészségügyről beszélt, és hangsúlyozta a globális együttműködés és a vírusok elleni szisztematikus védelem fontosságát. Az ezt követő vita a jövőbeli kihívásokra való felkészülés kérdéseire összpontosított, és összefoglalt néhány lehetséges megközelítést, mint például a hosszú távú gondolkodás, a határokon átnyúló együttműködés és a holisztikus megoldások megtalálása, miközben hangsúlyozta az újszerű ötletek cseréjét szolgáló platformok, mint például a KRAFT fontosságát.

A nap délutáni ülésszakát a Pannon KRAFT Laboratóriumnak és a komplex vízgazdálkodással és fenntartható fejlődéssel foglalkozó Insula Magna kutatási projektnek szentelték. Hizó Ferenc a többoldalú vízgazdálkodás fogalmát mutatta be, míg Miszlivetz Ferenc és Rechnitzer János az északnyugat-magyarországi Szigetköz egyedülálló régiójához kapcsolódóan ismertette a víziótól a konkrét fejlesztési stratégiáig vezető utakat. Jakobi Ákos és Szabó Mariann a projekt első mérföldkövét foglalta össze, míg Rácz Orsolya a Csallóköz szemléletét, Kárpáti Andrea pedig a győri Széchenyi Egyetemen végzett kutatásokat mutatta be. Ezután a múltat a jövővel összekötve Lovra Éva a pannon térség település-hálózati hierarchiájának történeti változásairól beszélt, míg Gaál Zoltán és Nagy Bálint a pannon városok együttműködésének új dimenzióiról.

Ezzel párhuzamosan a Zwinger Öregtoronyban kerekasztal-beszélgetésre gyűltek össze a pannon városok polgármesterei és szakemberei. A pannon városok szövetségének stratégiai terveiről beszéltek. A konferencia napja Alexay Zoltán fotóművész munkáiból rendezett kiállítással zárult, amelyet Rechnitzer János nyitott meg.
Az utolsó nap elsősorban a konferencián elhangzott legfontosabb gondolatok összegzésére és a világ legégetőbb aktuális kérdéseinek megvitatására szolgált egy ötletbörzén Szabó Mariann és Jakobi Ákos vezetésével. Shen Xiaomeng, Jan Leentvaar, Miszlivetz Ferenc, Bogárdi János, Kerekes Sándor, Rechnitzer János és más résztvevők eszmét cseréltek a komplex regionális és globális kérdések kezeléséről a klímaváltozástól és az egész emberiséget kihívás elé állító technológiai újításoktól kezdve a kis- és közepes méretű történelmi városok fejlesztéséig, újjáépítéséig és örökségének megőrzéséig. A pódiumbeszélgetés résztvevői rámutattak, hogy az egymással összefüggő környezeti, társadalmi és gazdasági problémák azonnali intézkedéseket és radikálisan új megoldásokat igényelnek, amelyek közül néhányat ezen a konferencián mutattak be, többek között a fenntartható újrafejlesztést és a transznacionális együttműködést.

A második ülésszak, amelyet Galambos Katalin, az FTI-iASK tudományos munkatársa vezetett, a közszolgáltatási ágazatok ellenálló képességének kérdésével foglalkozott. A résztvevők, Tóthné Almássy Monika, Juhász Péter és Czafrangó János a közszolgáltatási szektorban jelentkező kihívásokról és lehetőségekről, köztük a Covid-19 világjárvány hatásairól, a digitális átalakulásról és a mesterséges intelligenciáról, valamint a fogyatékkal élők számára több lehetőséget teremtő stratégiákról beszéltek. A következtetés az volt, hogy az alkalmazkodóképesség és az ágazatközi együttműködés elengedhetetlen az ellenálló képesség növeléséhez, és a panel résztvevői visszautaltak az előző ülésre, amikor az összekapcsoltság, a hálózatépítés és az együttműködés fontosságát hangsúlyozták helyi és globális szinten.

Az utolsó ülés a jövő kreatív városainak volt szentelve, amelyek okosabbak, zöldebbek, fenntarthatóbbak és ellenállóbbak, mint a mai városok. A résztvevők, Lasma Ivaska, Graham Bell, Fejérdy Tamás, Nagy András, Mizsei Zoltán, Poczai Péter és mások a kreativitás új definícióit kínálták, amelyek utat nyithatnak a nagy és kis városi területek átalakításához az éghajlatváltozás és más nagy kihívások fényében. Miszlivetz Ferenc zárszavában elmondta, hogy a VII. KRAFT-konferencia legfontosabb üzenete az volt, hogy az egymásra épülő válságok idején elengedhetetlen az együttműködés, és hogy alapvetően új, holisztikus és hosszú távú megoldásokra van szükség új, hibrid világunk globális problémáinak kezeléséhez.

(Ivana Stepanovic írása)