Kutatás és Tanulmányok

A bizalom – A dán jóléti állam szerves része

„Bizalom – a jóléti állam szerves része” címen tartott előadást 2020. április 17-én, hétfőn Kirsten Geelan asszony, Dánia Budapesti nagykövete. Az Európa jövője globális összefüggésben c. előadássorozat több mint kétéves történetében először nem Kőszegen és nem élő közönség előtt, hanem az online térben beszélt a meghívott előadó.

A nagykövetasszony hangsúlyozta, hogy az évente kiadott „ENSZ Boldogság jelentésé-ben” Dánia rendszeresen a világranglista vezető helyein szerepel. Az index számításánál nem csak az egy főre jutó jövedelem nagyságát veszik számításba, de a társadalmi egyenlőség és felelősségvállalás, a közösségi szellem és a bizalom állapotát, valamint azt, hogy a lakosságot mennyire hatja át a bizalom légköre.  Ez a mérce Dániában igen magas: az emberek bíznak egymásban és intézményeikben. Egyfajta társadalmi szerződés alapján működik az ország: a lakosság elfogadja, hogy igen magas az adószint, amely ráadásul a jövedelem-kiegyenlítés irányában hat, mert bizonyos benne, hogy cserében megkapja annak ellenértékét: a szociális védőháló erős és sűrű szövésű: minden állampolgárnak és állandó lakosnak ingyenesen garantálja a magas színvonalú oktatást, egészségügyet, a jóléti rendszert. Dánia – a többi skandináv államhoz hasonlóan – az évszázadok során teremtette meg a bizalomnak azt a szintjét, amely lehetővé tette, hogy az 1970-es évekre létrejöhetett a jóléti állam. Az ingyenes és kötelező állami oktatást például már 1814-ben bevezették. A dánok hisznek abban, hogy az állam a javukat szolgálja, és ennek szellemében aktívan részt vesznek a fontos döntések meghozatalában, és – nem utolsósorban – azok betartásában. Meglehet, ennek köszönhető, hogy nem volt szükség drákói intézkedések bevezetésére a Covid-19 járvány idején sem, mégis – legalábbis eddig – alacsony maradt a fertőzöttek száma – mondta a nagykövet.

Az előadást követő mintegy 20 kérdés között szóba került, hogy miként békélt meg Dánia társadalma a II. világháborús történelmével, hogy miért ragaszkodik nemzeti valutájához, holott a dán korona értéke az Euróhoz van kötve, hogy magas az öngyilkossági hajlam és a depresszióban szenvedők száma, a bevándorlás gondos szabályozása – éppúgy, mint a ’hygge’ (az otthonos, meghitt, boldog együttlét világszerte divatba jött szokása.