Kutatás és tanulmányok
A holokauszt emlékezete, a zsidó kulturális örökség és a fiatalok megszólítása állt az idei Zsinagóga Napok középpontjában. A kétnapos rendezvényt szeptember 7–8-án ötödik alkalommal szervezte meg a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK) Kőszegen.
A Zsinagóga Napok legfontosabb célja, hogy életben tartsa annak a mára elpusztított kőszegi zsidó közösségnek az emlékét, amely létrehozta és egykor szakrális helyként használta a ma gyönyörűen felújított zsinagógát és a hozzá kapcsolódó zsidó udvart.
A rendezvény szakmai programját Szántóné dr. Balázs Edit, az iASK egykori munkatársa, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektori tanácsadója állította össze.
Egy holokauszt-túlélő története a nyitófilmben
A program filmvetítéssel kezdődött. A közönség részleteket láthatott a „Lucy álommadara” című filmből, amely Braun Lucy, a holokauszt túlélőjének életét mutatja be.
Braun Lucy hosszú éveken keresztül a budapesti Dohány utcai zsinagóga bejáratánál, illetve a zsinagóga területén működő kis üzletben dolgozott. Judaikákat tervezett és árult, elsősorban kerámia- és textiltárgyakat. Egyik legismertebb alkotása az „Álommadár”, amelyet a Szól a kakas már című haszid dal ihletett.
Lucy halála után az üzlethelyiség üresen maradt, munkájának szellemiségét azonban hozzátartozói, Bánó Szilvia és Simonyi Andrea viszik tovább az Álommadár Judaica webáruházban. A Zsinagóga Napok látogatói a helyszínen néhány eredeti és kortárs judaikával is megismerkedhettek, és azt is megtudhatták, milyen szerepet töltenek be ezek a tárgyak a zsidó vallási és kulturális hagyományban.
Kőszeg zsidó öröksége és a vidéki gettók története
A rendezvény mindkét napján városi séták indultak, amelyek során az érdeklődők Kőszeg zsidó emlékeit, valamint a zsidó temetőt is felkereshették.
A hétfő délutáni program fontos eseménye volt a „Vidéki gettók” című kiállítás megnyitója. A tárlat a magyarországi vidéki gettók felállításának és felszámolásának folyamatát mutatja be 1944 tavaszán és nyárelején.
A kiállítás korábban a Páva utcai zsinagóga karzatán volt látható. A megyei levéltárakból, valamint hazai és külföldi múzeumokból származó dokumentumok és tárgyak segítségével mutatja be azt a néhány hetes, sokkszerű folyamatot, amely a vidéki zsidóság gettósításához és deportálásához vezetett.
A kőszegi megnyitón Katona Attila történész a kiállítás anyagát a kőszegi és a szombathelyi gettó történetével egészítette ki. A korabeli közigazgatási és sajtóforrások, valamint egodokumentumok, visszaemlékezések és emlékiratok alapján mutatta be a rövid ideig fennálló gettók mindennapjait és belső életét.
Határon innen és határon túl
A Zsinagóga Napok második napján hagyományosan a nemzetközi konferencia kapott főszerepet. A szervezők kezdettől a „Határon innen és határon túl” mottóval kívánták jelezni, hogy a kőszegi zsidó múlt és a holokauszt történetének feldolgozásában a nemzetközi tapasztalatokra is építenek.
Az évek során szoros szakmai kapcsolat alakult ki többek között az Osztrák Kulturális Fórummal, a bécsi Simon Wiesenthal Intézettel, Burgenland Tartomány Kulturális Osztályával, szlovákiai kutatókkal, a Holokauszt Emlékközpont, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és az MTA Kisebbségkutató Intézetének kutatóival.
Az idei konferencia központi témája „A holokauszt emlékének fenntartása a fiatalok körében. Az edukáció nemzetközileg hasznosítható tapasztalatai” volt.
A konferencia nyitóelőadásában Zima András (OR-ZSE, HDKE) a holokauszt tanításának 21. századi kihívásairól beszélt. Frojimovics Kinga a családi emlékezet szerepét vizsgálta, míg Bányai Viktória az első európai holokauszt-emlékmű történetét és jelentőségét mutatta be.
Paszternák Tamás a komáromi hitközség három évtizedes tapasztalatairól számolt be. A pedagógiai gyakorlat és a korszerű oktatási módszerek kerültek a középpontba Várnainé Balogh Beáta és Szarka Lajos előadásaiban.
A MILEV két fiatal kutatója, Király Mátyás és Som Balázs Jancsó Miklós és Böjte Csaba 1992 és 1994 között készített dokumentumfilmjeinek kivágott, illetve korábban nem bemutatott jeleneteiről beszélt.
A sokféle megközelítés egy közös kérdés köré rendeződött: hogyan lehet a holokauszt emlékét úgy továbbadni a fiatalabb generációknak, hogy az ne pusztán történelmi ismeret, hanem személyes és társadalmi felelősség kérdése is legyen?
Imák és dallamok zárták a programot
A Zsinagóga Napok programját hagyományosan koncert zárta. Az „Imák és dallamok – Jiddis dalok és héber imák a kőszegi zsinagógában” című esten az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem előimádkozó hallgatói működtek közre.
Vendégművészként fellépett Gál Ráchel fuvolaművész, a Salzburgi Mozarteum hallgatója, valamint Kóta Zsigmond zongoraművész, az OR-ZSE korrepetitora és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés szakos hallgatója.
Az est közreműködője és művészeti vezetője Székelyhidi Hajnalka operaénekes, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem kántor szakirányú képzésének felelőse volt.
Az ötödik Zsinagóga Napok így egyszerre adott lehetőséget a történelmi emlékezésre, a tudományos párbeszédre, a fiatalok megszólítására és a zsidó kulturális örökség élő bemutatására. A rendezvény azt is jelezte: egy egykor elpusztított közösség emlékezete akkor maradhat élő, ha történeteit újra és újra megosztjuk, kutatjuk és továbbadjuk a következő nemzedékeknek.
