1989-2019 – 30 év múltán – Közép-Európa globális szemszögből
XXIV. Nemzetközi Nyári Egyetem – A Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK), a Társadalmi és Európai Tanulmányok Intézetével (ISES) és a Pannon Egyetemmel együttműködésében

24. alkalommal rendezi meg Nyári Egyetemét Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK), a Társadalmi és Európai Tanulmányok Intézetével (ISES) és a Pannon Egyetemmel együttműködve.

1996 óta a Nemzetközi Nyári Egyetem nagyszerű lehetőséget nyújt a társadalomtudósoknak, politikai döntéshozóknak, kutatóknak és diákoknak, hogy találkozzanak és megvitassák a korszak aktuális kihívásait és a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket.

Idén lesz 30 éve, hogy visszafordíthatatlanná vált a közép-kelet-európai országokban a rendszerváltozásnak nevezett folyamat. A nagyhatalmi alkuk következtében a szovjet érdekszférából kikerült egykori keleti blokk országai előtt ismét megnyílt az út a nyugati típusú demokráciák felé. A 90-es évekre jellemző optimizmussal és nagy lendülettel kezdődő európai integrációs folyamatokat előkészítő időszakot követően, a 2004-es jogi csatlakozás után hamarosan már konkrét problémákkal kellett szembenézniük az újonnan csatlakozóknak, illetve Európa magországainak. A 2008-as gazdasági világválság következményei, a közel-keleti háborúk és az észak-afrikai arab tavasz okozta tömeges migráció kihívásai óriási súllyal nehezedtek és nehezednek ma is az EU-vezetésre. Rengeteg külső és belső feszültség okozta társadalmi, politikai, szociális és kulturális alapkérdés merült fel az utóbbi években, melyekre valódi válaszokat kell adnia az egységesülő Európának.

A Nyári Egyetem célja, hogy az előadók és a hallgatók, illetve az érdeklődők között olyan párbeszéd alakuljon ki, ahol nemcsak az eltérő véleményeket ütköztetik, hanem érdemi megoldási javaslatokat is találnak a jelenünket érintő globális problémák lokális kezelésére. Emellett a résztvevők kidolgozhatják Európa jövőbeni forgatókönyveit is.

Témák és kérdéskörök:

Érdek- vagy értékalapú közösség-e az Európai Unió?
Van-e értelme a kétsebességes Európának?
Létezik-e egységes az európai identitás?
Kulturális örökségünk milyen módon határozza meg az egyes országok és az egész kontinens jövőjét?
Lehet erőteljesebb szerepe a Visegrádi 4-ek szövetségének az EU-ban?
Milyen hozadéka lehet a balkáni országok csatlakozásának?
Egy erős irányítású unió vagy inkább független nemzetállamok közössége a megfelelőbb szerkezeti forma az EU jövőjét illetően?
Széthullhat-e az EU, és ha igen, mi következhet azután?
Mit tehetünk a gyorsuló klímaváltozás ellen?