Muhammad Yunas Fitra nemrégiben, 2022 januárjában végzett a Pannon Egyetem Kőszegi Kampuszán a nemzetközi tanulmányok MA programjában, majd kutatási ösztöndíjat kapott az IASK-ban. Indonéziai középiskolai tanulmányai befejezése után török kormányzati ösztöndíjjal a törökországi Hacettepe Egyetemen (Ankara, Törökország) nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett alapdiplomát, amelyet 2018-ban fejezett be. Miután egy évig az oktatási ágazatban dolgozott Indonéziában, 2019-ben magyar kormányzati ösztöndíjat (Stipendium Hungaricum) kapott, hogy a Pannon Egyetem Kőszegi Kampuszán MA Nemzetközi Tanulmányok szakon tanulhasson. Mesterszakos diplomamunkája és az azt követő kutatásai főként a délkelet-ázsiai társadalomra és politikára fókuszálnak, amelyek olyan kérdéseket foglalnak magukban, mint a kisebbségi jogok, etnicitás, nacionalizmus stb.
Absztrakt
Annak ellenére, hogy az államilag irányított kisebbségüldözések az emberi jogok megsértésének egyik leggyakoribb és legjelentősebb esete Délkelet-Ázsiában, a kisebbségi jogok és a kisebbségvédelem nem kerültek előkelő helyre a napirenden, sem az ASEAN regionális szintjén, sem az egyes tagállamok belső szabályozásában. Az ASEAN emberi jogi rendszerének növekvő jelentősége ellenére (pl. 2009-ben az AICHR és 2012-ben az AHRD), a kisebbségi jogokra vonatkozó rendelkezések kimaradtak, és sehol sem találhatók ezekben az ASEAN emberi jogi dokumentumokban. Következésképpen az államilag irányított kisebbségüldözések számos esete közepette sem az ASEAN, sem annak emberi jogi mechanizmusa (AICHR), sem a tagállamok nem képesek megfelelő válaszokat adni ezekre az esetekre. Az államilag irányított kisebbségüldözések kezelésének ez a hiányossága sehol sem látható jobban, mint a mianmari kormány által elkövetett rohingya üldözések esetében. Miközben ez a kisebbségüldözés évtizedek óta tart, és súlyos humanitárius konfliktussá fejlődött, amely a régiót is érinti, az ASEAN és tagállamai válasza a konfliktusra hatástalanná és elégtelenné vált a kisebbségi jogok kihagyása miatt az ASEAN emberi jogi rendszeréből. Ez a kutatás a következő kérdéseket vizsgálja: az ASEAN növekvő emberi jogi rendszere közepette miért maradnak ki folyamatosan a kisebbségi jogi rendelkezések? Milyen formái és mintái vannak az állam által irányított üldözéseknek, amelyekkel a délkelet-ázsiai kisebbségi csoportok szembesülnek? Hogyan kezelik az ASEAN és tagállamai a rohingya kisebbségi üldöztetést, és mit mond ez el nekünk a délkelet-ázsiai kisebbségi jogokról és védelemről? A kisebbségi jogokkal kapcsolatos jogi dokumentumok nemzetközi, regionális (ASEAN) és hazai (ASEAN-tagállamok) szinten történő elemzése, valamint az illetékes vezetők által az állam által irányított kisebbségüldözések kezelésével kapcsolatban tett nyilatkozatok elemzése alapján ez a kutatás az ASEAN-út elveinek (a nemzeti szuverenitás elsőbbsége) kombinációja mellett érvel, a belügyekbe való be nem avatkozás és a konszenzuson alapuló döntéshozatal) és több ASEAN-tagállam etnokulturális nacionalista identifikációja bizonyos identitásmagok (etnikai, vallási, nyelvi mag) iránt, mint a délkelet-ázsiai és ASEAN-tagállamok kisebbségi jogainak és védelmének helyzete mögött meghúzódó tényezők.
