Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Finnország a legfontosabb feladatok közé emelte be az egészségügy modernizálásának kérdéskörét, az egyéni és közösségi jól-lét fejlesztésének felgyorsítását, valamint az egészégügy területén európai különbségek csökkentését. Az elmúlt években megerősödött digitalizációs és személyre szabási technológiák alapvetően változtatják meg az egészségügy lehetőségeit, amelyek legjobb kihasználásához szükség van a változtatások hatásainak nyomon követésére, a különbségek felmérésre, a fejlesztési igények pontos meghatározására. A bő egy éve működő FutureProofing Healthcare weboldal és a Sustainability Index ilyen módon felértékelődik mind az európai és országos döntéshozók, mind a helyi végrehajtók számára. A fenntartható egészségügy Index által vizsgált fő mutatói, a hozzáférés, az egészségi állapot, az innováció, a minőség és a rezíliencia lehetőséget ad az országok különböző teljesítményeinek összehasonlítására, értékelésére, valamint fejlesztési irányok megfogalmazására.

Az európai adatok arra engednek következtetni, hogy az eddigi fejlesztéseken túl az egészségügyre erősebben kell fókuszálni, a prioritások átalakításával együtt. Az alapvetően tegnapi elveken működő rendszereken alig változtattunk, miközben óriási sebességgel alakul át a világunk. A szakpolitikák óvatos változtatásokat valósítanak meg, ugyanakkor ahhoz az egészségügyi rendszerhez, amelyet közép és hosszú távon fenntarthatónak tekinthetünk, teljesen új megoldásokra, bomlasztó innovációra van szükség. Csak ekkor lesz teljes mértében emberközpontú, az egyéni jól-lét köré szervezett, az egészséget előtérbe helyező rendszerünk. A FutureProof Index adatai alapján kiderül, hogy Európában még egyetlen egészségügyi rendszer sem tekinthető emberközpontúnak, annak ellenére, hogy a Skandináv országok jelentős változtatásokat hajtottak végre ebbe az irányba az elmúlt tíz évben. Az emberközpontúság egyik meghatározó tényezője a digitalizáció, amely az állandó, bárhonnan történő elérés révén az egészségügyi szolgálatatások jobb hozzáférést is biztosítani tudja. A szakértők 10 pontban foglalták össze az egyén- és egészségközpontú rendszerek jellemzőit.

1. Események helyett a teljes élettartamra kell fókuszálni.
2. A kezelések mennyisége helyett az eredményre és az életminőségre kell figyelmet fordítani.
3. A ráfordítás helyett az eredményt kell finanszírozni.
4. Szakterületi adatbázisok helyett szabadon elérhető adatokra van szükség.
5. Klinikai adatok helyett az egészséget jellemző adatokra kell támaszkodni.
6. A rendszeradatokat össze kell kötni az egyéni adatokkal.
7. Tudatlanság helyett a tudás jogát kell megteremteni.
8. Az élettartam teljessége alatti betegségterhet csökkenteni kell.
9. Ököszisztémában kell gondolkodni és dolgozni.

Jól láthatóan az adatok használata alapkérdéssé vált, ezért is döntött úgy az Európai Bizottság, hogy egy ABCD-nek nevezett közös stratégia követését valósítja meg az AI, Big Data, Cloud és Digicare technológiák alkalmazásával. Mindezt azzal a céllal, hogy az ember saját fenntartható egészsége legyen a középpontban.

Lantos Zoltán, KRAFT Társadalmi Innováció