Miközben a mögöttünk álló héten az egyik kedélyborzoló hír arról szólt, hogy a közeljövőben elindulhat Budapest területén a kőolaj- és földgázkitermelés, a világ legfontosabb nyersanyagává valami egészen más, szokatlan és eddig elképzelhetetlen dolog válik. A digitális átalakulás nyomán óriási és egyre nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló adat. Társadalmunk átalakulásában ez jelentős szerepet játszik, és egyelőre még csak a tanulási folyamat legelején tartunk abban, hogyan is használjuk fel ezt az új típusú nyersanyagot. A megismerésére és társadalmi-gazdasági hasznosságának fejlesztésére azért is szükség van, mert teljesen máshogy működik, mint az eddig széles körben felhasznált nyersanyagok. Alapvetően virtuális jószágról van szó, amely digitális formában viselkedik nyersanyagként, valóban megújuló, illetve megőrzött formában. Az egyik legnagyobb feladatot éppen a biztonságos megőrzése jelenti. Emellett komoly ráfordításokat igényel a megfelelő gyűjtése, tisztítása, egységes kezelésre alkalmas formába való alakítása, a hiányzó adatok pótlása vagy becslése, jelenlegi ismert és jövőbeli még nem ismert műveletek, eljárások, elemzések gyors elvégzésére alkalmas tárolása, biztonságos hozzáférése, melyek mind hasonlatossá teszik a nyersanyag-kitermelés munkaigényességéhez. Az analógiát a már létező adatbányászat kifejezésünk is mutatja.

Ugyancsak fontos tulajdonsága a jól felhasználható nyersanyagként működő adatnak, pontosabban adatbázisnak, hogy sokféle és nagy elemszámú forrásból származik. Ezzel az együttműködő társadalom egyik fontos építőkövévé is válik. A megosztott egyéni adataink a közös nyersanyagunkat gazdagítják, ami az egyre szélesebb körben elérhető előrejelző algoritmusok révén a javainkat gyarapítják.

Az egyik olyan terület, ahol a személyes adatok nagy mennyiségű elemzése egyértelmű haszonnal jár, az egészségünk, mind az egészségmegőrzés, mind a gyógyítás szempontjából. Egyre több olyan elemzés és algoritmus születik, amely személyre szabott gyógyítási módszereket tesz lehetővé a mindennapi orvoslás számára. Magyarországon az infrastruktúra már rendelkezésre áll ahhoz, hogy az új nyersanyagot az egészségügy területén magas szinten használjuk ki az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér révén. Az adatok gyűjtése, megosztása, rendszerezése és felhasználása azonban még jelentősen elmarad a lehetőségektől. Az egyik olyan gyógyítási terület, ahol az adat kiemelten fontos nyersanyaggá vált, a rákkezelés és ezen belül a mellrák kezelése. Európában azért vagyunk ebben jelentősen lemaradva, az országok között sereghajtóként, mert a rákregiszterünk adattartalma és elemzési gyakorlata az elmúlt években nem követte az új nyersanyagot fontosnak tekintő nemzetközi gyakorlatot.

Lantos Zoltán, KRAFT Társadalmi Innováció