A kanyaró okozta halálozás megnőtt a világban, mind az Egyesült Államokban, mind Európában és itt a szomszédunkban Romániában is. Egy olyan betegségben, amiről azt gondoltuk, hogy legyőztük, túl vagyunk rajta. A maihoz hasonlóan szervezett egészségügy egyik első fontos eredménye volt, hogy a járványok legnagyobb részét sikerült háttérbe szorítani a világ legnagyobb részén, mi több, néhány formáját a laboratóriumok szigorúan őrzött raktáraiban mintaként száműzni. És amit eddig természetesnek és mostantól örökkévalónak gondoltunk, hogy a környékünkön nincsenek nagy halálos járványok, hirtelen szertefoszalni látszik. Ezért is van jelentősége a hazai járványügyben és a megelőzésben annak, hogy a védőoltások terén a kanyaró elleni gyermekkori átoltottságban hazánk az Európai Unióban a rangsor élén, az első-második helyen áll Csehországgal együtt, mint látjuk, nagyon fontos védettséget nyújtva. Olyan országok állnak mögöttünk mint Németország, Ausztria vagy Svédország, míg Franciaország és Olaszország jóval lemaradva szerepel a listán. A gondosan megszervezett védőoltási rendszer, valamint az ezáltal nyújtott védelem számunkra természetesnek tűnik, és a szülők többségének az ebben való részvétel is az. Ugyanakkor a hírekből, elemzésekből látjuk, hogy sem egyik – az országos védőoltási rendszer, sem másik – a gyermekek beoltásának szülői támogatása – nem magától alakul így hazánkban. Felelős egészségügyi szervezésre, felelős egészségügyi munkatársakra és felelős szülőkre van ahhoz szükség, hogy a vakcinákkal megelőzhető fertőzések, járványok ne jelentsenek egészségügyi veszélyt.

Amikor az egészségügyre gondolunk, ez a biztonságot adó, pozitív tartalom talán nem is jut eszünkbe. Inkább foglalkozunk, amúgy jogosan, az épületek és eszközök sokszor leamortizálódott állapotával, az orvosok és nővérek égető hiányával, a rendelői zsúfoltsággal és a sok-sok órás várakozással. A tudomány és a finanszírozási modellek változásával azonban a védőoltások szerepe is egyre erősödik a célzott gyógyítási eljárások és új gyógyszerek mellett, hiszen mind több vakcina válik elérhetővé és alkalmazhatóvá. Adott esetben a társadalmi együttműködésbe újabb szereplők is belépnek finanszírozóként, felelősséget vállalva a betegségek megelőzésében, például az önkormányzat, amelyik hozzájárul a védőoltások költségéhez, mert felismeri, hogy az egészségre biztosított ráfordítás nem költség, sokkal inkább hosszú távú társadalmi befektetés.

Lantos Zoltán, KRAFT Társadalmi Innováció