Nézem a rákkezelések egy főre jutó egészségügyi költségeinek európai összehasonlító ábráját. A visegrádi négyek közül a lengyelekkel vagyunk egy szinten, míg Szlovákia és Csehország másfélszer költ többet ezekre a kezelésekre. Ami mégis leginkább feltűnő és elgondolkodtató, hogy gyógyszerekre többet költünk náluk, míg a kórházi kezelésekre sokkal kevesebbet. Nálunk jóval alacsonyabb az orvosok és szakdolgozók munkabére, nővér arányaiban szűk feleannyi van, mint a cseh kórházakban. Holott egy hazai elemzésünk adatai szerint azok a betegek, akiket ugyanazon a helyen gondozzák végig a rákkezelésük során, ahol elkezdődött a kezelésük, nagyobb eséllyel gyógyulnak meg.

Nálunk széles körben gondolják úgy, hogy a gyógyszerek irreálisan drágák, és a gyógyszergyárak visszaélnek a helyzetükkel, sőt, manipulálják az orvoslást, az egészségügyet. Igen, a gyógyszerek drágák, és a legújabbak mindig is azok lesznek. Sőt a tudományos kutatások élenjáró eredményeit felhasználók egyre drágábbak, a legújabb szuper célzott kezelések pedig már hihetetlen összegekbe kerülnek. Viszont eddig nem kezelhető betegségeket tesznek gyógyíthatóvá. És a gyógyszergyárak teszik a dolgukat, a tulajdonosi szerkezetüknek megfelelő időtávban gondolkodva kutatnak, fejlesztenek, gyártanak és kereskednek. Gazdasági szereplőként alkalmazkodnak az új körülményekhez, tudományos eredményekhez és igényekhez. Ma azt látjuk, hogy sokkal gyorsabban, mint minden más szereplő.

Korábban nagyon sok felmérést, vizsgálatot végeztem a mindennapos kezelési szokásokról a gyógyítás minden területén. Feltűnő volt, a gyógyítási gyakorlatot milyen nagy mértékben határozta meg, hogy hányféle és milyen kezelési eredményt biztosító gyógyszer állt rendelkezésre. Ráadásul az új kezelési módszerek kutatását és a legfrissebb eredmények bemutatását is leginkább a gyógyszergyárak valósították meg. Mindenütt a világon. Majd amikor a 2000-es évek fordulóján a korábbi gyógyszeripari üzleti modell válságba került, számos más iparág szereplője vette célba az egészségügyet a digitális medicina és személyre szabott orvoslás lehetőségeit látva, főleg az információtechnológia óriásai. Ma azonban azt látjuk, hogy továbbra is a gyógyszergyárak azok, amelyek a legtöbb új kezelési megoldást nyújtják az embereknek, akár saját fejlesztések, akár felvásárlások útján. Azzal a különbséggel, hogy már nemcsak hatóanyagokat vesznek, hanem mobil applikációkat, adattudományi módszereket, digitális eljárásokat is. Az pedig rajtunk múlik, a formálódó közösségi és digitális társadalom aktivitásán és egyénenként összeadódó felelősségvállalásán, hogy milyen szerep jut a globális vállalatoknak. Az egyik legfontosabb terület, ami ezt meg fogja határozni, a közös adatvagyon gyarapítása és hasznosítása. Egyelőre itt is a nagy globális gazdasági szereplők vannak lépéselőnyben, amit akkor tudunk megváltoztatni, például az egészség témájában, ha a közcélú adatmegosztáshoz és adatközléshez a saját életünket javító vagyon gyarapításaként járulunk hozzá.

Lantos Zoltán, KRAFT Társadalmi Innováció