Az egészségügy állandó téma manapság. Nemcsak itthon, hanem szerte a világban mindenhol. A fejlett és az egészségügyre sokat költő országokban ugyanúgy, mint a közepesen fejlett vagy a fejlődő országokban. Igaz, más és más okból, eltérő céllal. Az egészségügyet és az egészségpiacot elért átalakulások nyomán azonban ma már nem gondolkodhatunk csak az egészségügyi ellátások körében és a kórházakban, sokkal inkább az egész életünket befolyásoló egészség-ökoszisztémát kell vizsgálnunk és formálnunk.

Ezt támasztja alá, hogy egy legújabb elemzés szerint az egészségügyi rendszer jóval kisebb mértékben járul hozzá a korai halálozás megelőzéséhez, mint az egyéni viselkedés és a társadalmi hatások. Korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy az egyéni egészségi állapotra legnagyobb hatással a támogató közösség és az életerőt biztosító spiritualitás van. És azt is kimutatták már, hogy a zöld lakókörnyezet pozitív hatással van az emberek egészségi állapotára, azok, akik csak épített környezetben élnek, növényekkel nem találkoznak, sokkal magasabb alapstressz-szinttel rendelkeznek, mint azok, akik legalább heti rendszerességgel megfordulnak parkokban, erdőkben.

Az egészséges társadalom jellemzésére ugyan nincsenek több országra használt egységes, standardizált mutatók, a konvenciók szerinti széles körben alkalmazott adatok jó összehasonlításra adnak lehetőséget. Mint ahogy ezt teszi a FutureProofing Healthcare adatelemző platform 28 európai uniós ország nyilvánosan elérhető adatainak összehasonlításával. Az ennek keretében kidolgozott Fenntarthatósági Index (Sustainability Index) elemzési kategóriái Magyarországról azt a képet rajzolják ki, hogy a lakosság teljes egészségét és így az egészséges magyar társadalom jellemzőit tekintve Európa utolsó negyedében szerepelünk.

Mindezt annak ellenére, hogy a közvetlen egészségügyi mutatók közül többnyire a középmezőnyben helyezkedünk el, sőt néhány szempont szerint a közvetlen élmezőnyben. A kanyaró elleni védőoltás tekintetében elsők, az újszülöttek genetikai szűrésében negyedik helyezettek vagyunk az Európai Unióban, műtők és gamma-kamerák számában is az országok jócskán első felében helyezkedünk el, mutatva, hogy számos élenjáró technológia érhető el megfelelő mértékben az országban. A fenntartható egészség társadalmi összehasonlításában már sokkal rosszabbul állunk, a magyar lakosság összességében rendkívül egészségtelen életet él, sőt sok szempontból önpusztítónak is nevezhető ez. A dohányzók számát tekintve legutolsók vagyunk a rangsorban, amelyről tudjuk, hogy a legnagyobb kárt teszi az egészségben. Az elhízásban, alkoholfogyasztásban és önkárosításban, valamint a légszennyezettség okozta halálozásban is mind az utolsó ötödben vagyunk az európai rangsorban. És bár sok kritika éri az egészségügyet, valamint a kormányzat egészségügyi politikáját az egészségügyre fordított költségvetési források mértékével együtt, az európai összehasonlítás szerint az egészséges társadalom tekintetében sokkal rosszabbul állunk, mint az egészségüggyel. Márpedig beteg társadalomra egészséges egészségügyet lehetetlen építeni.

Lantos Zoltán, KRAFT Társadalmi Innováció